Tavaly a gabona volt a slágernövény, az idén azonban minden bizonnyal az olajos növények viszik a prímet. Akik komolyan vették a repcét, átértékelték, amit erről a növényről tanultak. Régebben a vetésforgóban amolyan szerencsenövény volt: őszszel elvetettek hektáronként néhány kiló magot, és vártak tavaszig, akkor eldöntötték, kiszántják-e, és vetnek a helyére kukoricát, árpát. Ha megmaradt, akkor elégedetten betakarították a hektáronkénti két tonna körüli termést. Most, hogy néhány év alatt meglódult az ára, már több vegyszer, talajmunka, törődés jut a növénynek. A termelők elmondása szerint a repce hektáronkénti önköltsége már jóval meghaladja a százezer forintot. Vagyis a mostani árakon számítva egytonnányi termés fedezi a kiadásokat, a többi már színtiszta jövedelem. Egyelőre úgy tűnik, hogy a biodízelgyártók mindenütt ezen az áron is keresik magát az alapanyagot, csakúgy, mint az észterezésre, továbbfeldolgozásra alkalmas olajat. A legnagyobb hazai termésszervezők, a nádudvari KITE és a bábolnai IKR gyakorlatilag az összes jelentősebb nemzetközi és hazai repcefeldolgozó beszállítójának számítanak.

Túl a repcebetakarítási szezon felén kiderült, hogy mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt kiváló a termés - ám mégsem elég. A "túltermelés" dacára történelmi magasságokba, tonnánként 110 ezer forint közelébe kúsztak a repceárak. A humán fogyasztásra már régebben alkalmatlannak nyilvánított olajos növényt a világszerte terjedő bioenergia iránti igény emelte a figyelem középpontjába. A központi nyilvántartásokból csak az derül ki, hogy tavaly 251 ezer hektárra vetettek repcét, azt azonban nem tudják, hogy a termést milyen célra, s hol értékesítik - sejthetően zömmel bioetanolgyáraknál. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára lapunknak elmondta, hogy minden idők legnagyobb területéről viszonylag bőséges termést takaríthatnak be a kombájnok. A repce sajátossága, hogy igen tág határok közötti terem. Az idei szezon sajátosságának mondta a titkár, hogy a sajátos téli csapadékviszonyok miatt előfordult, hogy az Alföld egyes régióiban jobb volt egy-egy repcetábla vízellátottsága, mint az amúgy csapadékosabb Dunántúlon. Ezért országosan a hektáronkénti 2 és 4,5 tonnás termésátlagok is előfordulnak. Ezt igazolta Gránicz András, a kiskunlacházi Kunfarm Kft. ügyvezetője is. Cége már régóta foglalkozik repcével, évente 100-200 hektárt szoktak bevetni. Az idén 225 hektáron takarítják be az olajos növényt. A mérlegeléskor kiderült, hogy a táblákon eltérő mértékű, hektáronként 2,5-3,4 tonnás átlagtermést érlelt a növény, s ez a szakember szerint egyértelműen jó jövedelmet hoz a számukra, még akkor is, ha a májusi meleg és szárazság valamelyest rontott az előzetes mennyiségi várakozásaikon. Gránicz Andrástól megtudtuk azt is, hogy az idei magas átvételi árak miatt az ősszel az országban valószínűleg további százezer hektárral növelik a vetésterületet. Ezek után attól tart a kiskunlacházi szakember, hogy a jelenlegi magas árszint 70-80 ezer forintra visszaesik. A repce népszerűsége mellett szól az is, hogy termesztéséhez nem kell külön gépsort használni, tökéletesen művelhető a gabonatermesztés berendezéseivel. Ráadásul mivel energianövény, ezért jár utána a hektáronkénti extra 45 eurós támogatás. Piukovics Lászlónak, a Pioneer Hi-Bred Zrt. termékmenedzserének számításai szerint a szántóföldi növények egészséges vetésszerkezetét ismerve legfeljebb 300-320 ezer hektáron termeszthető repce. Ezt a növényt - ahogy a napforgót - nem lehet saját maga után - monokultúrában - termeszteni. Vagyis a négymillió hektáros hazai szántóterületen ennél nagyobb részesedést csak a napraforgó rovására szakíthat ki magának. Ez azonban kizárható, hiszen a napraforgót is rendkívül magas áron lehet értékesíteni. A szakember azt azonban nem tartotta kizártnak, hogy az egyes gazdaságokban a lehetőségeiket teljesen kihasználva próbálkoznak a repcével, vagyis nem szeretnének kimaradni az olajos növények által termelt extraprofitból. Piukovics László beszámolt arról is, hogy Európában hatalmas a repceigény, de csak viszonylag korlátozott a vetésterület. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy Ukrajnában az elmúlt három évben félmillió hektárról 2,4 millió hektárra emelkedett a vetésterülete, s ezzel Ausztráliát megelőzve a világon a második legjelentősebb repcetermelővé lépett elő keleti szomszédunk. Romániában is már félmillió hektáron termesztenek repcét, és tavaly ősszel Bulgáriában, ott, ahol eddig soha nem vetették e növényt, megpróbálkoztak termesztésével.

A repce termőterületének és termésmennyiségének változása

Forrás: KSH, * becslés, ** szabadpiaci ár

Fekete arany, némi sárga beütéssel. A repcéért most sorban állnak a feldolgozók