A szakmai körökben nagy vitát kavart szoftverközbeszerzés ügyében feszülten várják a döntést a Microsoft és tendernyertes hazai partnerei, illetve a velük évek óta vitában álló, nyílt forráskódú szoftvereket forgalmazó magyar cégek. A perben egyébként nem érintett sem nyílt forráskódú szoftvereket forgalmazó vállalat, sem pedig a redmondi szoftvercég - legalábbis jogi szempontból. Ha a bíróság elmarasztalja a KD-t, azzal azt is kimondja, hogy az eddig alkalmazott magyar gyakorlat versenyellenes volt.

Az év elején lebonyolított 25 milliárdos kormányzati szoftvertender miatt ugyanakkor három magyar vállalkozás az Európai Bizottság versenyjogi biztosához is fordult. Az Open SKM, a Multiráció Kft. és az ULX Kft. arra kérte Neelie Kroes versenyjogi biztost, indítson eljárást a MeH Központi Szolgáltatási Főigazgatóságának (KSZF) pályázata ügyében. Reményeik szerint Kroes új pályázat kiírását rendeli el, amelyen a "hármak" is a siker reményével indulhatnak. Pont ez a furcsaság a történetben, hiszen e cégek a pályázaton el sem indultak. Ha elindulnak, kiderülhetett volna, mennyire befolyásolja a végső döntést a kiírás szövege, amely "Microsoft vagy azzal egyenértékű licenckonstrukciók" beszerzéséről szólt. Ez persze szakmailag indokolható is volna, hisz a korábbi években rendre a Microsoft nyerte a hasonló tendereket, így az állami intézmények túlnyomó többsége Windows operációs rendszert és Office irodai programcsomagot használ, s a KSZF szerint így biztosítható a folytonosság és a kompatibilitás. A "hármak" konzorciumként kívántak indulni a pályázaton, de a műszaki dokumentáció tanulmányozása során arra jutottak, hogy itt csak a Microsoft termékei nyerhetnek.

- Senki nem állítja, hogy korrupció történt, ám az eljárás szakmailag hibás, és nem felel meg a versenytörvénynek - jelezte lapunknak az egyik érintett szoftvercég vezetője. Miközben a KSZF szerint más szoftverek is megfelelhetnek a kiírásnak, a "hármak" szerint a "Microsoft vagy azzal egyenértékű" kitétel, valamint az a követelmény, amely szerint a szoftvereknek teljes funkcionalitást és korlátozatlan együttműködést kell biztosítani a már meglévő termékekkel, eleve kizárják a versenyből egy másik szoftvercég termékeit. Példaként hozta fel, hogy a Star Office irodai programcsomag ugyan egyenértékű a Microsoft Office-szal, sőt a programok együttműködése is korlátozatlan, de a százszázalékos funkcionális egyezés nem valósul meg, mivel a Star Office 3700, a Microsoft Office viszont valamivel több mint négyezer funkciót tud. Az ügy pikantériája, hogy két különböző verziójú Microsoft Office között is vannak funkcionális különbségek, hisz egy új program jóval többet tud egy korábbi verziónál.

A Fővárosi Bíróság először május 19-re tűzte ki a tárgyalás napját - pont ezen a napon látogatott hazánkba Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója -, majd mára halasztották az első tárgyalást. Az ügyben érintett három cég akkor felemelte a szavát ez ellen, mondván, a lépés jogellenes, mert a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyek tárgyalását sürgősséggel, harminc napon belül meg kell kezdeni.

A per kimenetele a szoftverközbeszerzések gyakorlatára is komoly hatással lehet, hiszen azok eddig is gyakran neveztek meg az adott területen nagy számban használt "etalon" termékeket vagy gyártók nevét. Így nevesíthették például egy másik idei közbeszerzési eljárásban a Novellt vagy korábban az Oracle-t, az IBM-et vagy a Symantecet. Ha a bíróság most a GVH-nak ad igazat, akkor ezt a gyakorlatot is alapjaiban kell majd felülvizsgálni, pedig abban mindenki egyetért, hogy ez a jobb közérthetőséget biztosítja.

A tényekhez hozzátartozik, hogy a 25 milliárdos "üzlet" valójában csak egy elméleti értékhatár, azaz egy négyéves keretszerződésről van szó, amelyben a nyertesek eddig az értékhatárig (négy évre) garantálják a licencek és a szolgáltatásaik árait. A Népszabadság információi szerint eddig 1,4 milliárdot költöttek el a megállapodás keretében.

Neelie Kroes versenyügyi biztos. Nyert