A megvalósítást eddig leginkább a pénzügyi háttér rendezetlensége hátráltatta. Úgy tudjuk, a projekt költsége mintegy hatmilliárd forint, ebből azonban mintegy 4,5 milliárdot az USA magára vállal egy globális atomkockázat-csökkentő program keretében.

A kutatóreaktorok fűtőelemei magasabb koncentrációban tartalmazzák a bombagyártáshoz is használható uránt, mint az atomerőművek üzemanyaga, ezért itt fokozott figyelemmel kell követni az elhasznált fűtőanyag sorsát. Az erőművekben a dúsítás 1 és 4 százalék között mozog, egy "ésszerű méretű" bombához viszont legalább 20 százalékos dúsítású urán kell, különben a töltet túlságosan nagy lesz.

A visszaszállítás a hazai létesítmények közül a KFKI csillebérci kutatóreaktorát érinti. Itt korábban 36 százalékos dúsítású uránt használtak, az újabb fűtőelemekben 20 százalékos dúsítású fűtőanyag van. Budapesten üzemel egy másik kutatóreaktor is, a Műegyetemen azonban még (várhatóan további 20 éven át) az eredeti, a 70-es években beszerzett fűtőelemeket használják, és kiégett fűtőelem még nem keletkezett.

A "Kezdeményezés a globális fenyegetés csökkentéséért" elnevezésű, 2010-ig tartó programot a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) felügyeli. A program keretében eddig Szerbiából, Romániából, Bulgáriából, Líbiából, Lettországból, Lengyelországból, Üzbegisztánból és Csehországból kerültek vissza a használt fűtőelemek Oroszországba. Készült egy felmérés is, amelyből kiderül: a polgári kutatóreaktorok 85 százalékát - korszerűtlenségük, illetve elégtelen védelmi szintjük miatt - be kellene zárni.