Prágában Rice külügyminiszter írná alá a szerződést az amerikai távolfelderítő lokátorok telepítéséről. A rendszer másik eleméről, a rakétavédelmi rakétákról azonban nincs még megállapodás Varsó és Washington között.
Nincs megállapodás az európai pajzsról
A múlt hét közepén már úgy látszott: kész a megállapodás, és a lengyelek megkapják az Egyesült Államoktól a kért garanciákat, s a hozzájárulást arra: részt vesznek a lengyel védelem korszerűsítésében. Varsó amerikai Patriot rakétavédelmi rakétákat akart, de - mint később kiderült - ezek állomásoztatásáról a döntés az amerikaiaknál maradt volna, illetve nem adták volna a fegyverrendszert lengyel tulajdonba. Erről beszélt fél óránál hosszabban Donald Tusk lengyel kormányfő Dick Cheney amerikai alelnökkel. Ezután (név nélkül) nyilatkozó lengyel kormánytisztviselők jelezték: az alkut azért nem kötötték meg, mert megromlottak a kormány pozíciói, miután Washingtonban tárgyalt Anna Fotyga, Lech Kaczynski elnök kabinetminisztere. A Gazeta Wyborcza egyenesen azt írta, hogy Tusk környezetében egyre erőteljesebben hangoztatják: Kaczynski és Fotyga politikája árt a lengyel érdekeknek.
Az előző konzervatív-nacionalista lengyel kormány álláspontja szerint az amerikai rakéták jelenléte biztonsági garancia az országnak és erős jelzés Moszkvának. Az új liberális-parasztpárti koalíció viszont a lengyel hadsereg korszerűsítéséhez való hozzájárulást akarta elérni, s részletesen rendezte volna az amerikai katonák majdani jogállását Lengyelországban. A tárgyalások ilyen részletekről folytak, s ezeket zavarhatta meg Fotyga washingtoni turnéján. A lengyel sajtó azt sejteti, hogy az államelnök munkatársa (volt külügyminiszter) olyan üzenetet közvetített, amely arra bírta az amerikaiakat, hogy vonják vissza korábbi engedményeiket.
A PBS lengyel közvélemény-kutató gyorsjelentése szerint a lengyelek 46 százaléka ellenzi, 42 százaléka támogatja a rakétatelepítést. Attól tartanak, hogy megrontja Lengyelország viszonyát Oroszországgal, s növeli a terrorveszélyt.