Új gazdasági, katonai és diplomáciai együttműködésre van szükség Európa és az Egyesült Államok között. A transzatlanti viszony új korszakára 2009-től rendkívüli esély mutatkozik azzal, hogy Moszkva után Washingtonban is új elnök kerül hatalomra - erről Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter beszélt Berlinben, a Frankfurter Allgemeine Zeitung által szervezett transzatlanti fórumon.
Új korszak egy másik Amerikával
A szociáldemokrata politikus szavaiból kitűnt: a jövőben Németország az USA első számú európai szövetségesévé léphet elő. Óvta az európai országokat attól, hogy például a klímapolitikában vagy a környezetvédelemben lekezelően bánjanak az amerikaiakkal. Az USA több államában önkéntes alapon sokkal gyorsabban vezetnek be energiahatékonysági intézkedéseket, mint ahogy Európában megvalósítják az uniós vagy nemzeti előírásokat.
A német külügyminiszter szerint az Egyesült Államok és Európa közös érdeke, hogy a feltörekvő gazdasági hatalmak, elsősorban India és Kína békés úton megtalálják helyüket a XXI. századi világrendben. A fórumon felszólaló Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter tévesnek nevezte azon felfogást, amely Oroszországot a régi hidegháborús kategóriák alapján ítéli meg.
Steinmeier transzatlanti együttműködést sürgetett annak megelőzésére, hogy további országok jussanak katonai célú nukleáris kapacitásokhoz. Egyértelműen Iránra utalt. A tanácskozás több résztvevője - így gazdasági potentátok, valamint klímakutatók - a kőolajárak emelkedése, az egyre növekvő energiafelhasználás ellensúlyozására egyértelműen az olcsó és biztonságos atomenergia kihasználása, fejlesztése mellett kardoskodtak. Németország fokozatosan bezárja atomerőműveit, az itteni közvéleményben - elsősorban az egyre növekvő energiaárak láttán - lassan kezdetét vette a szemléletváltás, miszerint az atomenergia nem is biztos, hogy annyira elátkozni való dolog.
Frank-Walter Steinmeier
