A legfőbb európai emberi jogi fórum szerint a kínzás vagy az azzal való fenyegetés még abban az esetben is megsérti az emberi jogok európai konvencióját, ha ilyen módon emberéleteket megmentő információkhoz lehet jutni.

Strasbourgban a Gäfgen-üggyel egyben pontot tettek azon viták végére, amelyek a szeptember 11.–i terrortámadások nyomán kibontakoztak arról, hogy kényszerhelyzetekben - például magasabb célok, így terrorcselekmények megelőzése - érdekében a jogállami demokráciák folyamodhatnak-e a kínzás vagy a kínzással való fenyegetés eszközéhez, figyelembe lehet-e venni a kínzással, vagy kínzással való fenyegetéssel szerzett bizonyítékokat.

A Németországban nagy visszhangot kiváltó ügyben a keresetet a frankfurti gyermekgyilkosként elhíresült Magnus Gäfgen nyújtotta be. A most 33 éves férfi 2002 őszén rabolta el a híres frankfurti Metzler-bankárdinasztiához tartozó 11 éves Jakob von Metzlert. A joghallgató a fiút a lakására csalta, megfojtotta, majd a holttestet elrejtette. Metzleréktől tetemes váltságdíjat próbált kizsarolni. A pénz átadásától kezdve a rendőrség követte Gäfgent abban a reményben, hogy a férfi Jakob nyomára vezeti őket. Ehelyett azonban a szerény anyagi körülmények között élő, a dúsgazdag Metzleréket irigylő egyetemista egy Mercedest rendelt, illetve luxusútra fizetett be.

Miután a rendőrök lecsaptak rá, Gäfgen hallgatott vagy hazudott. Feltételezve, hogy az elrabolt Jakob még él, Wolfgang Daschner frankfurti rendőrfőnök-helyettes elrendelte, hogy a gyanúsítottat kínzással fenyegessék meg, s így próbálják szóra bírni. Amikor Gäfgennel közölték, hogy Daschner írásbeli utasítására „nagyon fájdalmas procedúrának” néz elébe, a gyanúsított megtört, s elvezette a rendőröket a gyerek holttestéhez. Később megismételte beismerő vallomását, a büntetőper végén, 2003-ban életfogytiglani börtönre ítélték.

Gäfgen ügyvédei azért fordultak Strasbourghoz, mert így akarták a perújrafelvételt elérni. Az ECHR a kereset a többi között azzal utasította el: a panaszos már elégtételt kapott az őt kínzással megfenyegető rendőrök elítélésével. A német bíróságok pedig kimondták, hogy a nyomozóhatóságok emberi jogokat sértő módon bántak vele.

Berlin

Az Emberi Jogok Európai Bírósága