Kevés Európa-bajnoki sorozat büszkélkedhet hasonlóan gazdag, változatos és színes múlttal, mint a pólósoké. A sportági "kályha" Budapest és 1926; itt és akkor kezdődött az Eb-k története. Volt, hogy egymást követő évben megrendezték a tornát, előfordult, hogy csak négyévente (1950-1974), akadtak kétesztendős szünetek (1981-től 2003-ig), és ott a pótolhatatlan kilenc év pauza a II. világháború miatt. Sokáig az úszókkal, műugrókkal, műúszókkal egy műsorban labdáztak, 1999-től viszont már önállóan.
Budapesttől Malagáig: mától Spanyolországban pólózik Európa
A legtöbbször (háromszor) Budapesten találkozott a kontinenselit; volt, hogy a férfiak a nőkkel azonos városban pólóztak, miként az is előfordult, hogy még az ország sem "stimmelt". A hölgyek csak 1985-ben csatlakoztak, a számukra eddig rendezett tizenegy Eb "csipetnyit" elmarad a férfiak huszonhét vetélkedőjétől. A nőknél holland és olasz dominancia érhető tetten (4-4 elsőséggel), két aranyéremmel harmadikok a magyarok, és eggyel negyedikek az oroszok; igaz, az utóbbiak a címvédők.
Számunkra jóval kedvesebb a férfiak statisztikája, abban ugyanis honfitársaink vezetnek tizenkét győzelemmel - ebből nyolc 1962-ig született -, ráadásul a második legeredményesebb ország, a Szovjetunió (5) már nem gyarapíthatja aranyérmei számát. Viszont aggasztó az elmúlt Eb-k délszláv fölénye: a legutóbbi három elsőséget majdhogynem ugyanaz az ország szerezte, csak más néven: Jugoszlávia (2001), Szerbia és Montenegró (2003), Szerbia (2006). Vujaszinovics, Szapics vagy a napokban súlyos motorbalesetet szenvedő Ikodinovics történetesen háromszoros Európa-bajnoknak mondhatja magát, dacára annak, hogy mindig más lobogót húztak fel a tiszteletére.
A spanyolországi Malagában ma kezdődő esemény egyedülálló a maga nemében, hiszen az olimpia évében még egyetlen alkalommal sem rendeztek Európa-bajnokságot; megjósolhatatlan, hogy a pekingi részvevők mennyit árulnak el felkészültségükből, mit mutatnak meg taktikai repertoárjukból. (Az Eb-riválisok közül a görögök, a montenegróiak és a spanyolok ötkarikás csoportellenfeleink.)
"Az olimpiai szereplők főpróbának tekintik az Eb-t; tulajdonképpen mi is. De úgy egyszer sem szállunk majd vízbe, hogy ne győzelmi szándékkal tennénk ezt" - tömörítette a lényeget dr. Kemény Dénes szövetségi kapitány még az elutazás előtt.
Ehhez tartjuk magunkat.
A magyar keretek. Férfiak: Nagy Viktor, Szécsi Zoltán (kapusok), Benedek Tibor, Biros Péter, Hosnyánszky Norbert, Kásás Tamás, Kis Gábor, Kiss Gergely, Madaras Norbert, Molnár Tamás, Varga Dániel, Varga Dénes, Varga Tamás (mezőnyjátékosok).
Nők: Horváth Patrícia, Sós Ildikó (kapusok), Brávik Fruzsina, Bujka Barbara, Drávucz Rita, Györe Anett, Kisteleki Dóra, Pelle Anikó, Primász Ágnes, Stieber Mercedes, Szremkó Krisztina, Takács Orsolya, Valkay Ágnes, Zantleitner Krisztina (mezőnyjátékosok).
A magyar csapatok csoportmérkőzései. Férfiak: Horvátország (péntek, 19.30), Szlovákia (szombat, 11), Görögország (vasárnap, 12.30), Montenegró (hétfő, 19.30), Spanyolország (kedd, 21). Szerdán keresztbejátszások lesznek, a csoportelsők automatikusan elődöntősök. Csütörtök pihenőnap, pénteken játsszák az elődöntőket, vasárnap pedig a finálét. Nők: Olaszország (szombat, 12), Franciaország (vasárnap, 16.30), Görögország (hétfő, 16.30). Kedden keresztbejátszások, szerdán pihenőnap, csütörtökön elődöntők, szombaton finálé.