A munka nem lehet büntetés fordulatot többször is használta Gyurcsány Ferenc az MSZP és a kormány vezetőivel tartott dobogókői tanácskozások utáni tájékoztatókon. Szűcs Erika szociális miniszter egy a Világgazdaságnak adott interjúban törvénysértő megoldásnak nevezte, hogy több önkormányzat munkához kötné a segélyezést. A tárcavezető szerint viszont a segélyt nem a minimálbérhez, hanem az annál alacsonyabb összegű nyugdíjminimumhoz kellene kötni. A segélykorrekció kapcsán a dobogókői tanácskozáson abban állapodtak meg a kormány és az MSZP vezetői, hogy "el kell távolítani" a minimálbér és a segély összegét azért, hogy ne legyen kifizetődő a munka helyett szociális támogatásra számítani. Azt nem tudni, hogy ez a segély összegének csökkentését vagy a minimálbér megemelését jelenti-e; esetleg mindkettőt.

Az országosan kötelező minimálbér január elsejével emelkedett 69 ezer forintra. A szakképesítést igénylő munkakörökben ehhez képest 1,2-szeres, illetve 1,25-szörös szorzót kell alkalmazni attól függően, hogy a dolgozó rendelkezik-e kétéves gyakorlattal. A múlt évben kötelező 75300 forintos bérminimum helyett 86300 forintot kell fizetni a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben. Azt egyelőre nem tudni, hogy lesz-e lehetőség (a segélykorrekció érdekében tett) minimálbér-növelésre, akár hosszabb távon és kis lépésekben; a gazdasági szakemberek óvatosságra intenek.

Hegedűs Miklós, a Gazdasági Kutató Intézet ügyvezető igazgatója most nem lát lehetőséget a minimálbér megemelésére. Már csak azért sem, mert inflációs veszély van, az emelés pedig a bérszínvonalat feljebb tolná. Hozzátette: a segélyek öszszegének csökkentése várhatóan nem "löki az érintetteket" a munkaerőpiacra. Vagyis a foglalkoztatás jelentős növekedése ettől nem várható, de kiadási oldalon néhány tízmilliárdos bevétellel számolni lehet majd.

Hasonlóan vélekedik Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte kisebb mértékű minimálbér-emelésre van ugyan lehetőség, de akkorára, amely szignifikáns különbséget jelentene a segély összegéhez képest, nincs. Sőt, súlyos károkat okozna egy ilyen mértékű emelés, növelné például a munkanélküliek számát. "A korábbi, erőltetett minimálbér-emelés komplett szakmákat tett tönkre, a hazai textilipart például teljesen kiirtotta. Egyetértek azzal, hogy a minimálbér és a segély összegét el kell távolítani egymástól, akár harmincszázalékos mértékig is. Szerintem a megoldás a már meglévő szabályok szigorúbb betartásában rejlik, illetve abban, hogy a munkaképeseket munkára kell bírni, akár a segély csökkentésével is" - tette hozzá.

Simon Gábor, a szociális tárca államtitkára megkeresésünkre azt mondta: nem arra kaptak felhatalmazást, hogy egyetlen javaslatot készítsenek elő, hanem arra, hogy széles spektrumban gondolkodva a foglalkoztatás bővítéséhez szükséges megoldásokat készítsen elő. "Nem szabad egyetlen lehetőséget kiragadni, amit ráadásul óvatosan kell kezelni, mert az csak az egész folyamatról tereli el a figyelmet" - mondta lapunknak Simon Gábor.

Keller László, a PM államtitkára azt mondta: rossz gazdasági hatása volt annak, amikor az Orbán-kormány megemelte a minimálbér összegét. A minimálbér emelése munkahelyek elvesztését jelentheti, amit egy baloldali kormány nem engedhet meg - folytatta Keller, hozzátéve: egyelőre nem ismert, hogy a szociális partnerek az év végi minimálbér-tárgyaláson milyen álláspontot képviselnek.

- Ez átfogó program, a részletekben egyelőre még nincs döntés - mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő, ezzel is tagadva, hogy akár a segélyek összegének csökkentéséről, akár a minimálbér bármilyen mértékű emeléséről döntött volna már a kormány. Ráadásul - mutatott rá - a minimálbér összegéről a kormány a szociális partnerekkel közösen dönt. A szóvivő hangsúlyozta, hogy csak az jár sokkal jobban a segéllyel, mint a minimálbéren való munka vállalásánál, aki a maximális segélyt fel tudja venni. Ők kevesen vannak, a problémát mégis kezelni kell. Hogy miként, még nem tudják. Gyurcsány Ferenc három alapirányt ismertetett: a minimálbér és a segély közti különbség távolítását; a szociális segélyben részesülő fiatalok külön kezelését; illetve az önkormányzatok érdekeltté tételét abban, hogy ne segélyt adjanak, hanem közmunka-lehetőségeket teremtsenek.

Önkormányzatok által nyújtott támogatások átlagos összege 2006-ban (millió forintban)

 Forrás: Gazdasági és Szociális Adattár