A helyzet most azért különösen drámai, mert Irán esetében a falon lógó puska a komplett izraeli légierő, amerikai logisztikai, hírszerzési és műholdas támogatással. Ha ez elsül, nagyot fog szólni, Budapesten is biztosan meghallják. Mit szólnának például a literenként 600 forintba kerülő benzinhez?

Most persze mindenki azt találgatja, leakasztják-e a dramaturgiai puskát, vagy marad a falon. Erre egyelőre még maguk az izraeliek se tudják a választ. Minap egy Iránról szóló beszélgetésen jártam, amelyen négy, a Közel-Kelettel foglalkozó, tekintélyes amerikai szakértő vett részt. Egyikük ráadásul Dick Cheney alelnök lánya, aki nemcsak a külügyminisztériumban jut információkhoz, hanem a vasárnapi ebéd közben a papával is beszélget. A másfél órás konzultáció konklúziója: a résztvevők csak abban értettek egyet, hogy a helyzet komoly, de fogalmuk sincs róla, mi lesz a vége. Az amerikai - és feltehetően az izraeli - kormány véleményét hangoztató Liz Cheney szavaiból az derült ki, jelenleg a legfontosabb a háborús fenyegetés realitásának fenntartása, mert egyedül ez bírhatja rá Teheránt az urániumdúsítás feladására. Vitapartnerei szerint ellenben Irán éppen a fenyegetés miatt nem tud viszszakozni, ráadásul Észak-Korea példájából azt a tanulságot vonta le, hogy egy atomhatalom könnyebben tud tárgyalni a Nyugattal.

Az izraeli légierő június elején több mint száz harci repülőgéppel nagyszabású hadgyakorlatot tartott: a Földközi-tenger fölött nyugati irányban pont olyan messzire repültek el, mint amennyire Kelet felé Natanz van. Az iráni város mellett a föld alá rejtett létesítményben 3800 gázcentrifuga dúsítja az uránt. 6-12 hónap alatt összegyűlik annyi, amennyi elég egy atombombához. Persze a dúsított uránt másra is lehet használni, például atomerőmű fűtőanyagául, és Teherán váltig hangoztatja, hogy ez a célja. Legfőbb vallási vezetője, a valódi hatalmat a kezében tartó Ali Hamenei ajatollah már többször kifejtette, hogy az atombomba nem fér össze az iszlámmal. (Pakisztánban eszerint másik Koránból tanítanak.) Amerika és Izrael szerint viszont már azt sem szabad megengedni, hogy Irán elvben képes legyen bombát gyártani.

Washington egy sor országgal - köztük néhány korábbi halálos ellenséggel - szemben sokkal megengedőbb. Japán vagy Németország nyilván hetek alatt össze tudna rakni pár atombombát. Csakhogy az ottani politikusok nem akarnak senkit letörölni a térképről, nem úgy, mint Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök, aki kedvtelve jósolgatja Izrael pusztulását. A végső válasz alighanem itt van: ha Izrael reálisnak érzi az ellene irányuló nukleáris fenyegetést, nem vár tovább a megelőző csapással, és Amerika, valamint nyilván az egész nyugati világ, beleértve Magyarországot is, nem tehet majd mást, mint támogatja. Irán részéről a veszély enyhítéséhez annyi is elég lenne, ha visszavonná az Izrael elleni fenyegetést, elismerné a zsidó állam létezéshez való jogát. Talán nem túlzott igény - ha már annyira ragaszkodnak az amúgy Oroszországból könnyen beszerezhető dúsított uránium saját gyártásához.