2008 a "trendfordulatok" éve Magyarországon, azonban nagy baj lenne, ha az Európai Unióban is a fordulat éve lenne - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap a Külügyminisztériumban tartott nagyköveti konferencia második napján tartott előadásában.
Európa lemaradhat
A miniszterelnök nem töltött sok időt külpolitikai témákkal a több mint háromnegyed órás beszédében, inkább az elmúlt év belpolitikai történéseit elemezte - iránytűt adva ezzel a hazánkat külföldön képviselő diplomatáknak. Gyurcsány Ferenc szerint jelenleg a rendszerváltozás óta eltelt időszak legbonyolultabb gazdaságpolitikai, társadalompolitikai és politikai átalakulása megy végbe. Most a fő kérdés az, hogyan lehet sebességet váltani és egyben tartani az országot, hogyan lesz a XX. századi Magyarországból XXI. századi úgy, hogy a polgári hazafias büszkeség és a szolidaritás jól megfér egymás mellett. Szerinte általános európai jelenség az, ahogyan a régi, kontinentális szociális modell küzd, hogy többségi támogatást szerezzen az elkerülhetetlen változásokhoz. - E dilemma alól senki sem vonhatja ki magát - közölte a miniszterelnök. Példaként Romano Prodi volt olasz kormányfő, Nicolas Sarkozy francia elnök, illetve Mirek Topolánek cseh miniszterelnök reformkezdeményezéseit említette.
A kormányfő szerint Európa a harmadik helyre szorulhat a globális versenyben, ha nem veszi fel a kesztyűt. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: a változáson kívül nincs más út, a másik oldal nacionalizmust, bezárkózást, populizmust, Európa-ellenességet, a demokratikus eljárásokkal való szembefordulást jelenti. A kormányfő történelmi korként jellemezte időnket, melyben elválik ki áll "az európai-nemzeti progreszszió, és ki áll a cselekvőképtelenség és a félelem oldalán". A kormányfő megnyugtatta a hallgatóságot: sokat tanult az elmúlt időszakból, nem lehet felülről lefelé rátukmálni az emberekre a változást. Kiemelte, hogy a költségvetés az idén "egyensúlyközeli" állapotba kerül. A következő időszak egyik fő feladataként a munkára ösztönző adó-, járulék-, és szociális rendszer kialakítását jelölte meg.
Külpolitikáról csak az Európai Unió dimenziójában beszélt a kormányfő. "Eltökélt, megrögzött Európa-pártinak" tartja magát és kormányát. Szerinte európai uniós tagságunk egy 1526 óta tartó történelmi folyamat betetőzése. Magyarország az integráció elmélyítését szeretné, hiszen egy "mélyebben együttműködő" Európa hazánk érdekében áll. Mint mondta, minden korábbinál nagyobb a kockázata annak, hogy nem lép életbe a lisszaboni szerződés. Ezért Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy az elöl haladó államok közé kerüljön. Gyurcsány kiemelte, fel kell hívnunk ír, lengyel és cseh kollégák figyelmét, hogy az ő érdekérvényesítésük két tucat tagországot gátol abban, hogy a maguk módján képviseljék érdekeiket. A kormányfő szerint mindent meg kell tenni a ratifikáláshoz.
Asgabatba és Bakuba készül Gyurcsány Ferenc
"Közös európai és magyar energiapolitikai célkitűzés minél több beszerzési forrást, minél több földgázszállítási útvonalat azonosítani, s ebből a szempontból elsősorban Közép-Ázsia jön számításba. A tárgyalások legfontosabb célja, hogy tisztán lássuk, az orosz-türkmén megállapodás mekkora teret hagyott az önálló megállapodásokra" - közölte tegnap a Népszabadság kérdésére Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki a jövő héten Türkmenisztánba és Azerbajdzsánba látogat. Mint a kormányfő elmondta: meg akarják vizsgálni, hogy van-e elég gáz a 2013-ra tervezett Nabucco vezetékhez, és hogyan lehet felgyorsítani ennek építését. "Magyarország számára elsődleges prioritás, hogy a mai szállítási útvonalakon kívül új területről és független útvonalakon érkezzen a földgáz" - mondta ugyanaznap, mikor Dmitrij Medvegyev orosz elnök éppen Bakuban tárgyalt, majd Asgabatba utazott. Amióta 2006-ban meghalt Türkménbasi, az ország teljhatalmú ura, Türkmenisztán nyitottabbá vált a befektetők-kereskedők felé. Elemzők szerint ez az utolsó, hatalmas gáztartalékokkal rendelkező közép-ázsiai ország, amelyért még tart a verseny Oroszország és az Európai Unió, illetve az USA között. Türkmenisztán gázexportjának 60 százaléka Oroszországot veszi célba. Tavaly decemberben Vlagyimir Putyin akkori orosz elnök megállapodást írt alá kazah és türkmén kollégájával, hogy fejlesztik az országokat öszszekötő gázvezetéket. Ezt Putyin megtoldotta azzal, hogy megemelte a türkmén gáz felvásárlási árát. Az európai befektetőknek eddig a magasabb ár volt az egyik legkomolyabb adujuk az orosz vetélytársakkal szemben. Gurbanguly Berdimukhammedov elnök és EU-tisztségviselők egyébként az idén tavasszal egyetértési nyilatkozatot írtak alá a gázszállításról - egyelőre konkrétumok nélkül. Jelenleg egyébként azt sem tudni biztosan, mennyi gáz is van a washingtoni Freedom House által a világ egyik legszigorúbb diktatúrájának tekintett Türkmenisztánban. A BP 2007-es statisztikái szerint az ország 2,9 trillió köbméter gáztartalékkal rendelkezik (ezzel 13. a világon), ám a türkmének állítják: 22 trillió köbméter felett rendelkeznek. (Z. E.)
A külügyminiszter és a kormányfő a diplomaták tanácskozásán
