Csongrád megyéből indult kora reggel a férj Győrbe. Az M0-áson "sodorta el" egy kamion, sérülései miatt a fővárosi Szent János Kórházba került. Este lett, mire a felesége megtudta: férje kórházban van. A mentőktől azt még megtudta, hogy hová vitték, az intézmény telefonközpontosa azonban azt sem volt hajlandó elárulni, hogy valóban ott van-e, vagy továbbszállították. Az asszony az eljárás miatt panasszal élt, ám a portás dicséretet kapott, hiszen pontosan betartotta a törvényeket.

Két - az egészségügyről szóló, valamint az adatvédelmi - törvény is védi a betegek jogait. Ha a kórházak betű szerint betartják azok előírásait, a hozzátartozó még azt sem tudhatja meg, hogy valóban abban a kórházban kezelik-e a rokonát. Ezt állapította meg szerdán Szabó Máté ombudsman. Az állampolgári jogok biztosa - miközben jelezte, hogy ő is feloldhatatlan ellentétet lát a szabályozás és a való élet között - azt ajánlotta az intézményeknek, hogy telefonon csak a beteg gyógykezeléséről tájékoztassanak. Ennél több információt szerinte sem tanácsos közölni.

Az, hogy a gyakorlatban mit tudhat meg a hozzátartozó, intézményenként nagyon is eltérő. Van, ahol a régebben ápoltak hozzátartozóival kiválóan működik a telefonos felvilágosítás. Másutt rigorózusan tartják magukat a törvény betűjéhez.

- Nincs egységes ajánlása erre helyzetre a Magyar Kórházszövetségnek - mondta lapunknak Varga Ferenc elnök, a siófoki kórház főigazgatója. Intézményében az a gyakorlat, hogy telefonon csak annyit mondanak, hogy ott ápolják-e a keresett személyt. Varga véleménye szerint olykor a találkozó sem védi meg a beteget a kellemetlenségektől, hiszen személyesen is állíthatja valaki, hogy eszméletlen betegnek a rokona, mert okmányt erről nem kérhetnek az orvosok.

A fővárosi Péterfy Sándor utcai kórház toxikológiáján, ahová főként öntudatlan embereket visz mentő, szintén megmondják a telefonban, hogy ott van-e a keresett személy. Zacher Gábor főorvos szerint ezen a helyen az átlagosnál is fontosabb a diszkréció, ezért mihamarabb tisztázni próbálják a beteggel, hogy kinek és milyen módon adható felvilágosítás. A látogatást viszont nem tilthatják, így előfordulhat, hogy kéretlenül is kényes információ kerül ki a betegről, ha éppen valaki egy "füles után" odalátogat.

Szinte nap mint nap sérül a kórházakban az információs önrendelkezési jog is - gyakori, hogy a beteg adatai a beleegyezése nélkül kikerülnek. Simon Tamás ügyvéd emlékszik olyan esetre, amikor valaki azért perelte a kórházat, mert tudta nélkül adtak át a betegségével kapcsolatos iratokat egy bírósági szakértőnek. Megjegyezte: az adatok bizalmas kezelésének joga azt is megkívánná, hogy azokat megfelelően tárolják. Mégis megszokott kórházi kép, hogy az irodák asztalain, a recepciós pultokon hevernek a betegek adatai, vagy éppen az elektronikus kórlapokat tároló számítógép marad bekapcsolva.