Nyáron, amikor az óvodák és iskolák zárva vannak, az egyébként is rászoruló gyerekek csak az önkormányzatokra vagy az alapítványokra számíthatnak. Körülbelül ötezer gyerekhez nem jut el a segítség.
Nyáron több az éhes gyerek
Magyarországon 15-20 ezer olyan gyerek van, aki otthon szinte egyáltalán nem kap enni - az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete és hazai civil szervezetek becslése szerint. További körülbelül százezer gyerek kevés és egyhangú ételhez jut, leginkább a húst, a zöldséget és a gyümölcsöt nélkülözi. Nyáron még rosszabb: ilyenkor a gyerekek elesnek az óvodai, iskolai étkezés lehetőségétől. Ellátás elvben ilyenkor is minden rászorulónak jár, de a gyakorlatban nem jut el mindenhová a segítség.
Az érintett gyerekek 70-80 százaléka van nyáron sokkal rosszabb helyzetben, mint év közben - állítja Király Gábor, a Gyermekétkeztetési Alapítvány kuratóriumi elnöke. Egy kis részüknek viszont könynyebb, mert ilyenkor a ház körül termő zöldségekből, gyümölcsökből ehetnek. Aki nem ilyen szerencsés, önkormányzati vagy alapítványi segítséggel juthat ételhez.
Az önkormányzatoknak a gyermekvédelmi törvényben előírt kötelességük a nyári étkeztetés biztosítása minden rászoruló gyereknek. Ehhez igényelhetnek támogatást is, ha vállalják, hogy a gyerekeknek legalább 30 napig folyamatosan naponta egyszer meleg ételt adnak. Az idén 1,2 milliárd forintot osztanak szét erre a célra. A támogatás csak a rendszeres gyerekvédelmi kedvezményben részesülő, elsősorban tízévesnél fiatalabb gyerekekre vonatkozik, az egy gyerekre jutó összeg napi 350 forint. (A többiek ellátása is kötelező.) Eddig 2480 önkormányzat igényelte a támogatást, de még nem osztották szét a teljes összeget.
- Sok múlik az önkormányzatokon, nekik kell megtalálniuk a rászoruló gyerekeket - mondja Katonáné Pehr Erika, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium gyermekvédelmi főosztályvezetője. Ez persze terhet jelent a településeknek, ezért nem mindenhol igénylik a támogatást. Bizonyos helyeken gondot jelenthet az utaztatás is, az ételt ugyanis nem mindig a legközelebbi iskolában osztják. A családoknak pedig nincs pénzük, hogy mindennap elvigyék a gyerekeket az étkeztetés helyére, így ez is az önkormányzatot terheli.
- Minél kisebb egy település, annál jellemzőbb lehet ez a probléma - mondja Katonáné Pehr Erika. A minisztériumban ezért az idén összesítést készítenek arról, hogy mely települések nem kértek segítséget az elmúlt években. Utánanéznek, hogy miért nem tették, és hogy hány gyerek maradhatott így ellátatlanul. A főosztályvezető szerint tudatosítani kell az önkormányzatokban, hogy törvény kötelezi őket a nyári ellátásra, és ha kell, kérjék a segítséget.
A Gyermekétkeztetési Alapítvány év közben háromezer gyereknek ad naponta egyszer meleg ételt. Nyáron sokkal több gyereket etetnek, részben a nagyobb igény miatt, részben azért, mert ebben az időszakban kapnak adományt az Európai Élelmiszersegély Programtól. Egy-másfél millió kiló élelmiszert kapnak 2008-ban, amit 250-300 településen osztanak szét. Ebből nemcsak a szó szerint éhező gyerekeknek jut, hanem azoknak is, akik esznek ugyan, de nem elég változatos ételeket.
- Összesen ötvenezer embernek adunk élelmiszert ezen a nyáron. Van, akinek egyszer, van, akinek rendszeresen - mondja Király Gábor. Nyáron nemcsak a szétosztott élelmiszer mennyisége, hanem az összetétele is más. Azoknak, akik év közben meleg készételt kapnak, nyáron inkább konzerveket, lisztet, tésztát, vagyis tartós élelmiszereket adnak. A nyár ugyanis hektikus időszak a családok életében. - Előfordul, hogy nem tudnak bejönni mindennap a tanyákról a községekbe, ezért az alapítvány szerint célszerűbb tartós élelmiszereket adni - meséli a kuratóriumi elnök.
Király Gábor szerint körülbelül ötezer olyan gyerek van, akihez soha semmilyen, sem önkormányzati, sem alapítványi segítség nem jut el. Náluk vagy a család nem törődik a lehetőségekkel, vagy - ritkább esetben - visszautasítják a segítséget.
A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program 2006-ban indult. Farkas Zsombor, a program munkatársa elmondta, hogy tettek lépéseket az ingyenes óvodai, iskolai étkeztetés kiterjesztése érdekében, első körben a felső tagozatos gyerekekre, de terveik nagy része még kidolgozás alatt áll. - A gyerekszegénység csökkentését szolgáló stratégia csak hosszú távon tud hatékony eredményeket felmutatni, mivel a probléma a támogatások emelésével nem oldható meg - állítja. Farkas Zsombor elmondta, hogy az egységes politikai akarat megvan, költségvetési források korlátozott mértékben vannak, az uniós források pedig elvben jelentősek.