Gabor Hunya, a Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Nemzetközi Intézetének magyar származású kutatója úgy véli, hogy az idén 91 milliárd eurót - a tavalyinál tízmilliárddal kevesebbet - szánnak a nyugati befektetők keleti ügyletekre. A bankok a korábbinál kevésbé hajlandók finanszírozni kockázatos keleti befektetéseket, és ez leginkább az ingatlanügyletekre vonatkozik - hangsúlyozza Hunya. Értelemszerűen azok az országok a fő vesztesek, ahol döntőek az ingatlanbefektetések, vagyis Észtország, Bulgária és Lettország.

Oroszország még akkor is igen nagy szeletet hasít ki a tortából, ha az idén a külföldi beruházások várható 35 milliárd eurós volumene kisebb, mint az előző évi, amikor elérte a 38 milliárd eurót.

Valójában már tavaly is megfigyelhető volt, hogy a nemzetközi befektetők egyre keletebbre vonulnak a tíz újonnan csatlakozott országból: a cél Ukrajna és Oroszország. Herbert Stepic, a Raiffeisen bankcsoport igazgatója magyarázattal is szolgál: hatalmas piacok ezek nagy fejlődési potenciállal. Ugyanakkor a Raiffeisen szakértői szerint ott is lassul a hitelfelvétel: a tavalyi oroszországi 54 százalékos növekedés után az idén "csak" 30 százalékkal nő a felvett hitelek volumene. Stepic szerint az oroszországi beruházások nem jelentenek egyirányú utcát, onnan ugyanis egyre többen viszik tőkéjüket nyugati országokba, köztük Ausztriába. A Raiffeisen igazgatója nem győzi hangsúlyozni, mennyire reméli, hogy az ideérkező befektetőket Ausztriában ugyanolyan barátságosan fogadják, mint ahogyan az oroszok az osztrákokat. Ausztriának ugyanis egyre fontosabbak a keleti befektetők. Másfelől az osztrák cégek Bulgáriában, Romániában és Szlovéniában elsők a külföldi befektetők listáján, megelőzik Hollandiát és Németországot.