Foglalkozása: uralkodó.

Munkahely: királyi udvar.

Hobbi: könyveket, tudósokat, ellenségeket gyűjtögetek.

Becenév: Corvin.

Hunyadi Mátyás adatlapján arról is beszámol, hogy igazán a kéjhölgyből avanzsált Borbálát szerette, 1473-ban tőle született fia, az utódnak szánt János.

Ha a napjaink kapcsolati hálóját modellező internetes oldal, az iwiw reneszánsz kori klónján böngészünk, a fent említett pontnál Mátyás ismerőseire kattintva azonnal átlavírozhatunk Borbála adatlapjára. Onnan kiderül: a király egy 1470-es bécsi vadászat során ismerkedett meg Borbálával, akit később magával is vitt udvarába. Borbála lapjáról pedig visszajutunk a hozzá ellenségként kapcsolódó királynőhöz, Beatrixhez.

A honlap ötlete 2006-ban született, amikor a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai azon töprengtek, irodalmi szövegeket, levelezéseket tartalmazó Mátyás-albumukon kívül mivel tudnának csatlakozni a reneszánsz évhez.

- Egyetlen távoli előfutárunk egy cseh honlap, amelynek szerkesztői egy genealógiai lexikon alapján az európai arisztokrácia családfáit modellezik - meséli az ötletgazda, Várkonyi Gábor művelődéstörténész. - Korabeli tárgyak híján jutott eszünkbe egy virtuális kapcsolatháló létrehozása, azaz, hogy az internet segítségével olvasszuk egybe a különálló tudásszigetekként létező információkat.

Mint meséli, a reneszánsz idején alakult ki először mai értelemben vett - az egyén karrierjét befolyásoló - kapcsolati háló, így bőven van
mit felkutatniuk. Szövevényes rendszer kötötte össze Európa legtávolabbi pontjait: kialakult az értelmiségi réteg, melynek tagjai gyakran diplomataként életvitelszerűen utaztak. De külföldi tudósok táboroztak Mátyás udvarában, hogy kódexeit tanulmányozzák; magyar diákok járták a külföldi egyetemeket; gazdag nagyurak történetírókat hívtak magyarországi krónikásnak. A "személyforgalom" mellett a kulturális termékek áramlása is felgyorsult: egy Franciaországban megjelent könyv fél éven belül Magyarországra érkezett.

- Igaz, az angol, francia társintézményekhez képest későn, csak a reformkorban jött létre a Magyar Tudományos Akadémia, korai előképét azonban a humanista tudósokat egybeterelő, Dunai Tudós Társaságban láthatjuk - meséli Komlóssy Gyöngyi, a honlap főszerkesztője. - Ezt az ifjabb Vitéz János vezette kört választotta alapjául, terjesztette ki a Reneszánsz iwiw.

A néhány hete 250 szereplővel beélesített oldalon pillanatnyilag 400 entitás - személy, földrajzi hely, műalkotás, tárgy és gyűjtemény - leírása szerepel. Közöttük olyan érdekességek, mint egy csillagászati eszköz, Ilkusz Márton asztrolábiuma, hollós szökőkúttöredék és a korabeli Buda leírása. A szerkesztőbizottság naponta fejleszti az oldalt: a munkában részt vevő egyetemi tanárok, hallgatók, szakemberek újabb adatlapokkal bővítik a rendszert - saját és a honlapra érkező olvasói javaslatok alapján. Az anyagot tovább színesítik majd a havonta meghívott, saját gyűjteményükből szemezgető vendég múzeumok.

Tervezik, hogy amennyiben sikerül az eddigi tizenhárommillió forint mellé újabb támogatást szerezni, zenei anyagokat is csatolnának az oldalhoz, a reneszánsz kulturális központokról - mint Nagyvárad, Sárospatak vagy Visegrád - korabeli térképeket és friss videofelvételeket mellékelnének; a múzeumokkal folytatott jogi megállapodások eredményeként pedig még több műalkotást tennének fel a honlapra. Az év végén múzeumi kölcsönzésekkel a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítást rendez a felépült rendszer jellegzetes tárgyaiból. Reményeik szerint a reneszánsz évad után tovább fejleszthetik az oldalt, és azt mintául véve a reneszánszot követő művelődéstörténeti korszakok kapcsolódásait is bemutathatják. Igaz, egyik szereplőjükkel már a reneszánsz oldalon is eljutottak a huszadik századig: az 1935-ben felfedezett holdkráter ugyanis a híres humanista asztrológusról, Stiboriusról kapta a nevét.

Luther Márton és ismerősei a Reneszánsz iwiwen