Ennek legkézenfekvőbb bizonyítéka, hogy 2007 szeptemberében egy rövid időre hajózhatóvá vált az Atlanti- és a Csendes-óceán közti kereskedelmi útvonal, az északnyugati átjáró.

Jelenleg az Északi-sark környékét a tavaly télen képződött rendkívül vékony, úgynevezett egyéves jég borítja. Ez az évszázadok alatt létrejött jégtömegnél jóval könnyebben és gyorsabban képes megolvadni - mondta Mark Serreze, a coloradói Nemzeti Hó és Jég Központ munkatársa. A kutató hozzátette: emiatt ötven százalék esély van rá, hogy augusztus végére, szeptember elejére teljesen eltűnjön az Arktisz jégpáncélja. Ha ez bekövetkezik, akkor az emberi történelem során először nem lesz jég az Északi-sarkon. A globális felmelegedés miatt a tudósok eddig is kiemelt figyelmet szenteltek az északi pólus térségében lévő jégtakaró olvadásának. Több klímaváltozási modellben is vizsgálták már: vajon mikor jöhet létre a sark környéki jégmentes állapot? A mostanihoz hasonló pesszimista elképzeléssel azonban még eddig egyik csoport sem állt elő.

Egyes szakértők szerint a Jeges-tenger jégborításának eltűnése számos gazdasági következménnyel is együtt járhat: lehetővé válik a mélyben fekvő ásványkincsek kibányászása, ami végső soron a területen osztozkodó államok - Dánia, az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia és Oroszország - fegyveres konfliktusához is vezethet. Akár vészjósló jelnek is tekinthető, hogy Vlagyimir Samanov orosz altábornagy a múlt héten bejelentette: már dolgoznak az Arktiszt érintő harci forgatókönyveken.