A félreértések elkerülése végett tisztázzuk: Vernének nem volt természettudományos képzettsége; jogot tanult, bár sok hasznát nem vette, igaz, nem is kereste. Olyan korban élt viszont, melyben addig sosem látott fejlődést élt át a tudomány és a technika; szinte semmi sem tűnt lehetetlennek.
Verne és a tudomány
Az Utazás a Holdba című regényének főhősével ezt ki is mondatja: ha mi nem is, de előbb-utóbb valaki meg fogja csinálni. Verne, amellett, hogy rengeteg tudományos és technikai témájú könyvet, cikket olvasott, személyes kapcsolatokat is ápolt kora kiemelkedő francia tudósaival. Köztük említhetjük Elisee Reclus geográfust, aki több nagyszabású műben írta meg a korabeli földrajzi ismeretek tárházát, barátja volt Nadar, a fényképezés egyik úttörője (aki mellesleg a léghajózásba is belekóstolt), Charles Deville vulkánkutató, de ismerte a neves csillagász, William Herschel John nevű, apja nyomdokait követő fiát is, aki asztronómiai kérdésekben volt segítségére. Kiadója kérésére még tudományos műre is vállalkozik Franciaország képes földrajzának megírásával (idős korában pedig Amerikáról írt hasonló ismeretterjesztő művet). Semmi kétség, kora egyik legműveltebb, legtájékozottabb írója volt természettudományos téren is. Elsősorban a földrajz-geológia és a technika ragadta meg.
Az Utazás a Holdba, illetve a hozzá kapcsolódó Utazás a Hold körül hoszszú elemzést is megérne. A ma emberét alaposan meglepi, hogy a XIX. század közepén már milyen gazdag ismeretek birtokában voltak a kor tudósai. Tisztában voltak a kozmikus sebesség fogalmával, többé-kevésbé a súlytalanság problémájával, a Naprendszer felépítésével, azzal, hogy a Holdnak nincs légköre, ám hajdan működtek rajta vulkánok - s mindezt Verne meg is írta, méghozzá közérthetően, kiváló ismeretterjesztői vénával. A holdutazás általa elképzelt módja a mai ismeretek birtokában természetesen nagyon naiv, de hűen tükrözi a kor tudományát. Igen érdekes momentum, hogy regényhősei tudományos alapokon meghatározzák, milyen földrajzi helyről kell kilőni ama gigantikus ágyúból a Holdra a lövedéket, mivel a regény az Egyesült Államokban játszódik, ott keresnek helyet. Nem fogják kitalálni, mi szerepel Vernénél: a kilövőhelyért ádáz csatát vív egymással Texas és Florida (az utóbbi győz). Emlékeztetnék rá, Texasban van ma a NASA irányítóközpontja, s az amerikai űreszközök jó részét Floridából bocsátják fel.
Vernének kevés olyan regénye van, melyben ne bukkanna fel szereplőként tudós személyiség. Az ő korában a tudós, a feltaláló még magányosan alkot, esetleg mellékalakok segítségével. Ez volt az a kor, melyben egy tudós egy személyben még éppen képes volt átlátni a természettudományok nagy összefüggéseit.