Az eredmény kihirdetése után be is iktatták hivatalába, de elemzők szerint hatalma ingatag, mozgástere szűk és nem lesz más választása, mint tárgyalni az ellenzékkel. Ezt a helyzetelemzést támasztotta alá beiktatási beszéde is, amelyben "komoly megbeszéléseket" helyezett kilátásba az ellenzékkel.

Az afrikai országot 28 éve megszakítás nélkül irányító Mugabénak ez lesz a hatodik államfői terminusa. Az ellenzék szerint a második fordulóra vetélytárs nélkül maradt elnök megválasztása "színtiszta bohózat", és az ország "reményvesztettségéről" tanúskodik.

Mugabe kapta a voksok 90,2 százalékát, azaz 2 150 269 szavazatot, míg az ellenzék jelöltje, Morgan Tsvangirai - aki támogatói megfélemlítése miatt visszalépett a megméretéstől - 233 000 voksot gyűjtött be a pénteki szavazáson. Az 5,9 millió választásra jogosultnak kevesebb mint fele járult az urnákhoz, a hivatalos részvételi arány 42,37 százalék volt - közölte a választási bizottság.

Korábbi külföldi sajtójelentések szerint számos zimbabwei választópolgár bojkottálta a választást, szemtanúk pedig arról számoltak be, hogy kormánypárti milicisták erőszakkal kényszerítették az embereket, hogy a 84 éves Mugabéra adják voksukat.

Az újraválasztott elnök néhány napja megismételte: soha nem fogja hagyni, hogy az országot az ellenzéki Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) irányítsa. Elemzők szerint azonban kénytelen lesz engedékenységet mutatni a Nyugatnak és Afrikának, és a hatalommegosztás látszatát keltve felajánlani néhány súlytalan, de jelképes posztot az MDC-nek egy politikai egyezség keretében, miközben megpróbálja majd destabilizálni - az elnökválasztás márciusi, első fordulójában győztes - Tsvangirai helyzetét. A helyi sajtó vasárnap - még az elnök beiktatási beszéde előtt - arról írt, hogy Mugabe a belpolitikai válság rendezése érdekében kész tárgyalóasztalhoz ülni az ellenzékkel. Az ellenzék vezére kezdetben kizárta a párbeszéd lehetőségét, de a hét végén mihamarabbi tárgyalásokat sürgetett és vasárnap Londonban idézett nyilatkozatában nem zárta ki a hatalommegosztást az elnök pártjával. Tsvangirai a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak adott interjúban azt mondta: "nem elképzelhetetlen" egy olyan kormányzati berendezkedés, amelyben ő a végrehajtó hatalommal bíró miniszterelnök, Mugabe pedig protokolláris államfői szerepet töltene be. Később a brit hírügynökségnek adott nyilatkozatában is megerősítette, hogy az ellenzék a tárgyalásos rendezés híve. Ugyanakkor az MDC egyik szóvivője Hararéban hűvösen fogadta a beiktatási beszédben tett tárgyalási ajánlatot.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) mélységes sajnálkozását fejezte ki annak kapcsán, hogy Zimbabwéban a nemzetközi tiltakozások ellenére megtartották az elnökválasztás második fordulóját, a voksolás törvénytelenné nyilvánításáról mindazonáltal nem jutott egyetértésre a testület. A BT úgy ítélte meg, hogy az afrikai országban nem álltak fenn a szabad és tisztességes választás feltételei. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár előzőleg kétszer is a második forduló elhalasztására hívott fel, amelyet több külföldi ország is követelt.

George Bush amerikai elnök szombaton szélhámosságnak minősítette a Zimbabwéban előző nap megtartott elnökválasztási fordulót, és elrendelte a már érvényben lévő büntetőintézkedések kiterjesztését Zimbabwe illegitim kormányzatára és annak támogatóira. Jelezte, hogy ENSZ-szankciók elfogadása érdekében is nyomást gyakorol majd, s ezek a büntetőintézkedések fegyverszállítási embargót, illetve utazási tilalmakat is magukban foglalnának.

A Pekingben tárgyaló Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a Zimbabwéval szembeni keményebb fellépés támogatására kérte a BT-ben vétójoggal rendelkező Kínát, amely egyelőre nem foglalt állást a büntetőintézkedések ügyében.

Angela Merkel német kancellár szerint Mugabe "elvesztette minden legitimitását" és felszólította az Afrikai Uniót (AU), hogy hétfői egyiptomi csúcstalálkozóján "vonja le a szükséges következtetéseket", egyúttal a Mugabe-rezsim elleni európai szankciók szigorítását sürgette.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet arra kérte az AU-t, hogy rendeljen el szankciókat a zimbabwei elnök kormányzata ellen, s nyilvánítsák azt törvénytelennek az elnökválasztási komédia után.

Raila Odinga kenyai kormányfő szerint az AU-nak csapatokat kellene küldenie Zimbabwébe a válság megoldására, Desmond Tutu Nobel-békedíjas dél-afrikai érsek szintén azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség akár erővel is lépjen közbe. Az AU válaszában leszögezte: nincsenek meg a feltételei annak, hogy békefenntartó csapatokat küldjön Zimbabwéba.(MTI)