- Az (alkotmányszerződésre mondott) írországi "nem" után az EU-nak konkrétnak, emberközelinek, az emberek pártfogójának kell lennie. Van-e a haladás számára jobb terület, mint a szociális ügyek? - mondta a napokban Xavier Bertrand francia munkaügyi miniszter. Július elsején fél évre Franciaország veszi át az EU soros elnökségét Szlovéniától.

A "szociális Európa" nem szerepel a francia elnökségi program élén, mindazonáltal számos új javaslatot kap az Európai Bizottságtól, írta az AFP hírügynökség vasárnap. Ezek között olyan témák szerepelnek, mint a betegek jogai az EU-n belüli külföldi egészségügyi ellátásban, harc a munkapiaci és azon kívüli megkülönböztetések ellen, az üzemi tanácsok működésének javítása az európai vállalatoknál, a cigányság életkörülményei, az általános társadalmi-szociális szolgáltatások.

A 27 EU-tagállam eddig nem volt hajlamos megállapodni közös, akár csak minimális szociális normákban, ezügyben őrzik önállóságukat. Így aztán a már asztalon lévő bizottsági szabálytervezetek sem haladnak, mint például az a javaslat sem, hogy az alkalmazottak ne veszítsék el a kiegészítő nyugdíjhoz való jogukat, ha állást változtatnak, írta a hírügynökség.

A brüsszeli bizottság elsősorban a piac szabadsága fölött őrködik, és ennek következményeit sokan a szemére hányják. "Az európai polgárok számára az EU a dolgozók jogaira támadó, a piacok Európájának alárendelt intézmény képében jelenik meg. Ez a felfogás kétségkívül az ír 'nem' egyik fontos oka", idézte az európai szakszervezeti szövetség (ETUC) álláspontját a hírügynökség.

Tavaly novemberben az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso azzal háborította fel a "szociális Európa" híveit, hogy kijelentette: haszontalan lenne közös, EU-szintű szabályozás az általános szociális szolgáltatások szerepének tisztázására. Márpedig a szolidaritáson alapuló közszolgáltatások védelme már a 2005-ös francia népszavazáson is nagy szerepet játszott az előző EU-alkotmányterv elvetésében.

Hasonlóan feldühítette a szakszervezeteket az Európai Bíróság néhány nemrégi ítélete is, például azok, amelyek szerint a külföldi kiküldetésben dolgozókra nem feltétlenül vonatkoznak a fogadó országban érvényes kollektív szerződések.

Egyelőre némi haladás mutatkozik az idénymunkások jogainak bővítésében, és nehéz kompromisszum alakul az uniós munkaügyi irányelvvel kapcsolatban, amely szerint a munkaidő felső határa általános szabály szerint továbbra is heti 48 óra lenne, de a munkáltató és a munkavállaló szerződéses megállapodása esetén 60 - ügyeleti munkakörökben 65 - órás munkahét is engedélyezhető lenne.

(A magyar kormány nem ért egyet az uniós munkaidő-irányelvvel, így a magyar európai parlamenti  képviselőknek is azt javasolja, hogy ne szavazzák meg az indítványt - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter két hete. A kormánynak az a szándéka, hogy a foglalkoztatásba bevontak számát és ne a munkaórák számát bővítse - tette hozzá).

 Társadalompolitikai javaslatcsomagot terjeszt elő az Európai Bizottság

Új társadalompolitikai javaslatcsomagot terjeszt elő az elkövetkező napokban az EU legfőbb végrehajtó testülete, az Európai Bizottság.

Az előzetes ismertetések szerint a csomag elemei három fő fogalom - a lehetőség, a hozzájutás és a szolidaritás - köré rendeződnek. Az egyre sokszínűbb Európában senkinek a lehetőségeit nem csorbíthatják mesterséges, illetve diszkriminatív jellegű korlátozások. Mindenkinek joga van hozzájutni minden életkorban az oktatási és az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Európának szolidaritást kell mutatnia az egyének, a nemzedékek és a régiók között, hogy értelmet nyerjen a lehetőség és a hozzájutás elve.

A csomagban a brüsszeli bizottság irányelvjavaslatokat terjeszt elő egyebek közt a diszkrimináció elleni fellépés és az uniós szintű betegjogok terén. Külön elemzések foglalkoznak a romák helyzetének javítását célzó, szükséges intézkedésekről, a távmunkáról, az információs társadalombeli jólétről, a szociális kiadások hatékonyabb felhasználásáról, a XXI. század iskolájáról, az oktatás és a mobilitás összefüggéseiről.

Azt, hogy az EU intézményi és döntéshozatali rendszerét megreformálni hivatott lisszaboni szerződést az ír népszavazáson elutasították, elemzők részben arra vezetik vissza, hogy az unió sokak szemében leginkább csak saját apparátusának alakításával foglalkozik, nem törődik a társadalompolitikai kérdések megoldásával, illetve a globalizáció gazdasági versenyében a tőkehatékonyság szempontjait túlzottan előnyben részesíti a jóléti megfontolásokkal szemben.

A most előterjesztendő szociálpolitikai csomag hosszabb előkészítés eredménye ugyan, de nyilvánvalóan azt a célt is szolgálja, hogy az ír népszavazás nyomán előállt helyzetben felmutassa az unióban kétkedőknek a "szociális Európa" távlatát.

(MTI)