Boda - aki korábban az Ericsson kutatási igazgatója volt - sokat köszönhet Magyarnak: bár az elnöki cím elnyerésének több feltételét nem teljesítette (az akkori sajtóhírek szerint nem rendelkezett Magyarországon elfogadott doktori fokozattal, nem tett köztisztviselői alapvizsgát, és magyar állampolgársága sem volt), a miniszter döntése alapján mégis az évente 40 milliárd forint körüli kutatási támogatást kezelő hivatal vezetője lehetett. Sőt Magyar Bálint a köztisztviselői vizsga utólagos letétele alól is mentesítette, pedig anélkül az elnök nem maradhatott volna a helyén. Tavaly - elsősorban az NKTH-támogatások átláthatatlan szétosztásával és kevéssé hatékony ellenőrzésével kapcsolatos kifogások miatt - Boda Miklósnak távoznia kellett, ám kapcsolata az exminiszterrel a jelek szerint megmaradt. Brüsszeli forrásaink szerint ugyanis Boda közbenjárásának tudható be, hogy Magyar neve felkerült arra a listára, amely az Európai Innovációs és Technológiai Intézet irányító testületének leendő tagjait tartalmazza.

Mint ismeretes, az EITI uniós döntés alapján Budapesten lesz, az intézményt egy 18 fős irányító testület vezeti majd. A grémiumba egy, az Európai Bizottság által felkért négytagú, független bizottság jelöli a tagokat, amelyben helyet kapott Boda Miklós is. (Érdekesség, hogy - mivel a négy tag egyike svéd - az északi országot a kettős állampolgárságú, a családján keresztül ma is Svédországhoz kötődő Boda révén valójában ketten képviselik a bizottságban.) Az EB írásban lefektetett kritériumai alapján az irányító testületbe csak olyan személyek jelölhetők, akik jelentős innovációs tapasztalattal és szakmai múlttal rendelkeznek, amit az iparban, a felsőoktatásban vagy a tudományban szereztek. Ennek megfelelően a jelöltek közé került például több világcég (például a Philips és a Nokia) volt kutatási vezetője, a Nobel-díj-bizottság korábbi elnöke, jó néhány egyetemi oktató, valamint az EITI-hez hasonló, de nemzeti hatósugarú intézmények képviselői. A lapunk által megismert névsorban a kakukktojás Magyar Bálint, aki évtizedekkel korábbi szociológusi munkásságát leszámítva semmilyen kutatás-fejlesztési tapasztalattal nem rendelkezik. Az egyetlen kapcsolata a területtel, hogy oktatási miniszterként a hazai K+F-szektor egy ideig - a gazdasági tárcával megosztva - a felügyelete alá tartozott.

A szokásos politikai motívumok mellett elsősorban ennek tudható be, hogy Magyar jelölése ellen már több (néppárti és liberális) EP-tag is tiltakozott (a testület összetételére a végső áldást az EP fogja adni). Bár ezt a hazai kormányoldal az ellenzék "ármánykodásának" tulajdonította - mint ahogy az ellenzék Magyar jelölését a kormányzat mesterkedésének -, a történet nem érthető meg a szokásos pártlogika alapján.

Magyarországnak nem Magyar Bálint volt a "hivatalos" jelöltje: a kormányzat a Graphisoft vezetőjét, Bojár Gábort látta volna szívesen a testületben, az akadémiai szféra pedig Keviczky Lászlót, az MTA főtitkárát. Csakhogy a tagok kiválasztásába az EB az egyes tagállamoknak nem engedett érdemi beleszólást. Ezt erősítette meg kérdésünkre Boda Miklós is: szerinte Magyar Bálint az irányító testületben nem Magyarországot, hanem "saját magát" fogja képviselni, független szakemberként. - A volt miniszter elismert felsőoktatási szakértő, akinek jelentős szerepe volt az EU új felsőoktatási politikájának kidolgozásában, illetve magyarországi bevezetésében, valamint az innovációs törvény és az Innovációs Alap létrehozásában. Ráadásul az EITI előtt a közeljövőben számos olyan probléma áll - például a közös európai akkreditásciós rendszer megteremtése, vagy a diplomák elismertetésének kérdése - aminek megoldásában nagyon hasznos lehet Magyar Bálint ez irányú politikusi tapasztalata - fogalmazott Boda Miklós.

- Az Európai Bizottság megbízik az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatótanácsát kiválasztó négyfős jelölőbizottság, így Boda Miklós professzor ítéletében is. Nem lehet arra számítani, hogy Brüsszel felülbírálja az előterjesztett tizennyolc jelöltet, akik között várhatóan Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter is szerepel majd - derül ki John MacDonald, az illetékes európai bizottsági szóvivő lapunknak adott nyilatkozatából.

Mint brüsszeli tudósítónk kérdésére a szóvivő elmondta, az EU bizottsága továbbra is azon a véleményen van, hogy az igazgatótanácsot a "legkiválóbb képességű és legnagyobb presztízsű független tagok alkotják majd, akiknek szakértelme kiegyenlítetten reprezentálja az üzlet, a kutatás és az oktatás világát." MacDonald nem ismerte Magyar Bálint életpályáját. Amikor vázoltuk neki, ezt felelte: "önnek joga, hogy megkérdőjelezze a jelölt alkalmasságát, mi azonban tiszteletben tartjuk a jelölőbizottság véleményét". Elmondta: az egész intézet a kutatásban és az innovációban ténylegesen dolgozók bevonásával jön létre, és Brüsszel nem tervezi, hogy kötözködjön a választottaik kapcsán. - Az sem feltétlenül szükséges, hogy kormányok terjesszenek elő jelölteket. A négyfős válogató bizottság szempontjából mindegy, hogy melyik jelölt honnan jön - jegyezte meg Ján Figel EU-biztos szóvivője. Az Európai Parlamentnek és a tagállamok tanácsának joga van betekinteni a tizennyolc fős listába, miután azonban ez megtörtént, Brüsszel várhatóan változtatás nélkül hagyja jóvá azt, tette világossá MacDonald.

A négyfős jelölőbizottságot az EU szintén a "legkiválóbbak közül valónak" és "megkérdőjelezhetetlenül függetlennek" tartja, továbbá olyannak, ami az egész Európai Unió összetételét tükrözi. Amikor megjegyeztük, hogy életrajza alapján Boda professzor szinte egy második svéd tag Cecilia Schelin Seidegard, valamint a francia Ronan Stéphan és a német Günter Stock mellett, MacDonald azt mondta: "igaz, nem könnyű egy ilyen testületet összeválogatni. Olyanokat kellett keresnünk, akik az adott időszakban ráérnek, és vállalják a jelöléssel járó terhelést."

Szakértők szerint ezt a meccset egyébként nem is magyar térfélen játsszák: valójában Németország és Svédország (a legnagyobb nettó befizető, illetve az egy főre számított legtöbb befizetéssel és legnagyobb innovációs ráfordítással büszkélkedő tagállam) alkuja határozza meg, hogy kik és merre vezetik majd az EITI-t. Ez részben talán megmagyarázza, hogy a 18 fős irányító testületbe várhatóan két-két svéd, illetve német tag kerül, miközben számos tagállamnak egyetlen képviselője sem lesz. Magyar Bálint csak sakkfigura ebben a játszmában: jókor volt jó helyen - de nem most, hanem akkor, amikor szövetségre lépett az európai innovációban is befolyásos Boda Miklóssal.

Kíváncsiak voltunk Magyar Bálint álláspontjára is, ám ő az érdeklődést azzal hárította el: amíg a jelölés ügye - előreláthatólag július közepe táján - el nem dől, nem kíván nyilatkozni.

Új széket kap?