A szociális segélyezés rendszerét átalakító három tervet jelentett be Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök a kormány és az MSZP vezetésének tegnapi tanácskozása után. A következő években megnövelik a minimálbér és a segély összege közti különbséget, a kiemelt beruházásoknál pedig kötelező lesz hátrányos helyzetűeket foglalkoztatni.
Három lépés a segélytől a munka felé
A szociális segélyezés rendszerének átalakítását célzó elhatározásokra jutott tegnap Dobogókőn a kormány és az MSZP vezetése. Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök elmondta, meg kívánják teremteni a feltételeit annak, hogy a munkaképes állástalanok negyedévenként 120 óra munkához jussanak. Ezt nem is feltétlenül önkormányzati hatáskörben, hanem a piaci szereplők bevonásával oldanák meg. A Népszabadság kérdésére a kormányfő elmondta: a megoldás része, hogy például a kiemelt beruházásoknál (ezek főleg építőipari munkák) legalább tízszázaléknyi hátrányos helyzetű embert kell foglalkoztatni. Gyurcsány hozzátette: ezen túlmenően közmunkára ma tízszer annyi forrás áll rendelkezésre, mint 2001-2002-ben. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a szociális rendszer több elemének módosítására is szükség van. A családtámogatás területén az alanyi jogot nem kérdőjelezik meg, tehát feltétel nélkül jár minden ellátás, de érdemesnek tartják átgondolni azt, hogy a juttatások mekkora része adható természetben.
A kormányfő a tanácskozás végén elmondta, hogy háromlépéses intézkedéscsomagot dolgoznak ki. Ennek egyik pontja, hogy az eddig gyakran ellenérdekelt önkormányzatokat (a közcélú munka szervezése ugyanis tőlük többleterőforrást igényel) érdekeltté teszik abban, hogy az erre alkalmas embereknek teremtsenek munkalehetőséget.
A másik pont szerint a szociális segélyben részesülő fiatalokat - nem kevesen vannak - külön kezelik; ha képezhetők, a segély folyósítása idején folyamatosan képezni kell őket.
A harmadik pont szándékszintű: a következő években fokozatos lépésekkel el akarják távolítani a minimálbér és a segély összegét azért, hogy ne legyen kifizetődő a szociális támogatásra számítani a munka helyett. Arra a kérdésre, hogy ez a minimálbér emelését vagy a segély összegének csökkentését jelenti-e, a kormányfő nem válaszolt érdemben, mondván, a részleteket még nem dolgozták ki.
Gyurcsány Ferenc a Népszabadság kérdésére válaszolva kijelentette: a mostani elképzelések beleillenek a korábban meghirdetett Munka, tudás, tulajdon programba. "Nem a program változott, a jó irányt időben kijelölte a kormány. Ez a program nem Monokkal kezdődött el" - mondta a miniszterelnök. Hozzátette, hogy a közmunka-lehetőségek bővítését adó- és járulékcsökkentési elképzelések is segítik; ezek részleteiről csak később beszél. A kormányfő kérdésünkre, hogy az MTT-program a segélyezési korrekcióval más hangsúlyt kap-e, illetve valósak-e azok a jobboldali sajtóértesülések, amelyek szerint az Új tudás program általuk feltételezett késlekedése miatt Hiller István miniszter menesztését fontolgatja, Gyurcsány azt válaszolta: Hiller fölmentése "testes, kövér kacsa" csupán.
Egyre fehérebb a gazdaság
Társas vállalkozások
adófizetési kötelezettség szerint
(1000 vállalkozás)
2005 | 2006 | 2007 | |
Bevallást benyújtók száma | 315 | 316 | 338 |
Adót fizetők | 125 | 140 | 273 |
Veszteségesek | 118 | 107 | 70 |
Adófizető vállalkozások aránya
az adóbevallást benyújtók százalékában
2005 | 2006 | 2007 | |
Társas vállalkozások | 39,7 | 44,3 | 80 |
Egyéni vállalkozások | 34,6 | 35,5 | 62,9 |
Forrás: APEH