A törvény szerint a felügyeletnek fel kell lépnie a határidős árak "hirtelen és indokolhatatlan kilengéseivel" szemben, minden olyan tőzsdei kereskedelmi tevékenységgel szemben, amelyek "akadályozzák a piacot a kereslet és a kínálat erőinek pontos tükrözésében az energiatermékeknél". - Az amerikai nép nem bűnhődhet a benzinkutaknál az olajspekulánsok tevékenységéért - kommentálta a szavazás eredményét Nancy Pelosi házelnök.

Az amerikai árutőzsde-felügyelet (Commodity Futures Trading Commission) maga is szigorítani akarja a londoni szabadpiaci olajkereskedelem ellenőrzését, részletesebb információt követelve a piaci szereplőktől és szereplőkről, több betekintést gyakorolva a tranzakciókra, azért, hogy korlátozni lehessen az egyedi résztvevők képességét az árak mozgatására, idézték hírügynökségek az amerikai felügyelet ügyvezetőjét, Walter Lukkent e hét elején.

A várhatóan októberben életbe lépő szigorítás elsősorban a befektetési alapok képviseletében kereskedő, nagy befektetési bankokat veszi célba, amelyeket az amerikai törvényhozásban azzal gyanúsítanak, hogy tevékenységüket és mozgásszabadságukat az árak feltornászására használják ki. Amerikai demokrata párti szenátorok úgy vélik, hogy a szabadpiaci áralakulás teljesen elszakadt a fizikai keresleti-kínálati viszonyoktól, és félő, hogy - amint egyikük mondta - "gátlástalan spekulánsok klubja alakult ki, amely az amerikai fogyasztók rovására felhajtja az árakat".

Az érintett amerikai tőzsdevállalat, amelytől több információt követelnek a napi kereskedésről, az Intercontinental Exchange Inc. (ICE) elveti az ilyen állításokat. Az ICE üzemelteti a londoni energiapiacot. "Állami beavatkozással mesterségesen befolyásolni a piaci árakat: az ilyen kísérletek a történelem során elbuktak", írta az amerikai szenátus illetékes bizottságához intézett beadványában az ICE elnöke, Charles Vice.

Az amerikai felügyelet 1999-ben hivatalos levélben tájékoztatta a londoni Nemzetközi Olajtőzsdét (IPE), hogy megszünteti a kötések méretére szóló korlátok érvényesítését, és csak minimális információt kér a kötésekről. Londonban zajlik az amerikai könnyűolaj-referenciafajta (West Texas Intermediate) szabadpiaci forgalmának 30 százaléka. Az ICE 2001-ben vásárolta fel az IPE-t. Jelenleg az afféle társaságok, mint a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és mások ugyanúgy kereskedhetnek a határidős piacon, mint a légitársaságok vagy kamioncégek, amelyek a tényleges fogyasztásuk áralakulása ellen keresnek fedezetet, és ezért nem jelentenek ármanipulációs kockázatot.

A terv az, hogy a befektetési bankokat átminősítik nem kereskedelmi befektetőkké, és ily módon korlátozhatók lesznek az általuk eddig szabadon eszközölt "nagy fogadások". A spekulációt megkönnyíti, hogy a szabadpiacon a lekötött mennyiségek értékének csak igen csekély részével kell ténylegesen rendelkeznie a kereskedőnek. Ez az arány a N ew York-i árutőzsdén (NYMEX) például 7 százalék. Az amerikai törvényhozás előtt javaslat fekszik arra is, hogy a kereskedők letéti kötelezettségét emeljék a lekötött áru értékének 25 százalékára.

Piaci szakértők tavaly ősztől kezdtek felfigyelni, hogy szabadpiaci olajárakat kevésbé a fizikai kereslet-kínálat, inkább az határozza meg, hogy a "nem elsőrendű válság" következményeitől, a bizonytalan pénzügyi és értékpapírpiacoktól, a gyenge dollártól és a világméretű inflációs veszélytől menekülő befektetési alapok, köztük főleg az amerikai nyugdíjalapok döntik a máshonnan kivont pénzt, "forró portfóliótőkét" a nyersanyagpiacokra, értékőrzőbbnek vélt megtakarításokat keresve. Az árakat a határidős kontraktusok vételére rendelkezésre álló pénz mennyisége mozgatja, ez utóbbit pedig a dollár alakulása és a konkurens értékpapírpiacok fejleményei befolyásolják.

Szakértők szerint pusztán a kőolaj kitermelési költsége, a szállítás és a tisztes haszon együttesen hordónként 50 dollár körüli árat indokolna. Ehhez az utóbbi két év dollár-leértékelődése önmagában több mint 30 dollárt tesz hozzá, a többi az árupiaci spekuláció következménye: a határidős mutatókba eszközölt befektetések 2003-ban 13 milliárd dollárt, idén márciusban 260 milliárd dollárt tettek ki a főbb piacokon - csak idén az első két hónapban 50 milliárd dollárt helyeztek át a befektetők más piaci eszközökből.

(MTI)