Kialakulóban van a drogfogyasztás kultúrája Magyarországon. Legalábbis ami az iskolázott, jobb anyagi helyzetű fogyasztókat illeti. Nekik már nem mindegy, hogy kivel, hol és mit szednek. A szegényebbeknek viszont továbbra is az számít, hogy minél olcsóbban üthessék ki magukat.
Alakul a "kábítószeretikett"
Kétszázmillióan fogyasztanak illegális drogokat a világon, és ez a szám folyamatosan növekszik. Magyarország sem kivétel: egy-egy hét végén százezren szednek különböző partidrogokat, marihuánát pedig még ennél is többen szívnak. De nem csak ebben hasonlítunk Nyugat-Európához: a fogyasztás módja is változik.
Nem hisznek a riogatásnak a magyar fiatalok
A magyar középiskolások harmada próbált ki már legalább egyszer valamilyen drogot - mondja Erdélyi István, az Alternatíva Alapítvány programvezetője. Az alapítvány bevásárlóközpontokban próbálja elérni a veszélyeztetett fiatalokat. - Oda kell vinni a prevenciós helyeket, ahol a kamaszok vannak - állítja a programvezető, aki szerint a fiatalok egyre tájékozottabbak, nem tartják halálos veszélynek a drogot, nem hiszik el, ha valaki ezzel riogatja őket. Ugyanakkor mindenre nem terjed ki a tájékozottságuk, Erdélyi István ezért tartja a legveszélyesebb szernek a marihuánát. Erről ugyanis a többség azt gondolja, hogy nem ártalmas, használata rendkívül széles körben elterjedt itthon is. A programvezető semmiképpen nem legalizálná, mert szerinte igenis okozhat függőséget. A dekriminalizációt viszont jó megoldásnak tartja, úgy véli, hogy nem szabad a fogyasztókat illegalitásba kényszeríteni. Szerinte az ellátórendszer működése is problematikus. - Nincs eléggé finomra hangolva a rendszer, ha egy fiatalnál észrevesszük a problémát, nem biztos, hogy a legalkalmasabb helyre tudjuk küldeni - mondja.
- Az Alkotmánybíróság szerint csak kulturált alkoholfogyasztás van, kulturált drogfogyasztás pedig nincs - mondja Rácz József, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ igazgatója. Ezért Rácz József azt javasolja, használjuk inkább az etikett szót. Szerinte a drogfogyasztás etikettje egyre inkább kialakulóban van Magyarországon, legalábbis bizonyos rétegeknél.
- Nekik nem mindegy, hogy kikkel, hol és milyen forrásból származó füvet szívnak. Nem szívják el rögtön az összes anyagot, csak annyit, amennyi az élményhez kell - meséli. A szintetikus szerek fogyasztói pedig csak hét végén, partikon drogoznak, és igyekeznek ugyanazoktól a megbízhatónak tartott terjesztőktől vásárolni. Ez az óvatosság azonban inkább az iskolázott, jobb anyagi helyzetben lévő, tájékozott fogyasztókat jellemzi.
- Továbbra is sokan vannak azok, akiknek csak az számít, hogy kiüssék magukat, és lehetőleg minél olcsóbban - meséli Rácz József. Azt mondja, hogy ezek az emberek kirekesztettnek érzik magukat, minden pénzüket drogokra költik, és azt várják a szertől, hogy megfeledkezhessenek magukról. Az ő esetükben nem beszélhetünk drogetikettről, ők minél hamarabb és minél erősebb hatást várnak. - A legszegényebbek, a szipuzók még az utcán, a villamoson is szívnak.
Rácz József szerint a jogszabályok megváltoztatásával több embert lehetne a biztonságosabb használat felé terelni. - Ha csak szabálysértés lenne a fogyasztás, az segítene - mondja. Szerinte, amíg elvben börtönt is kaphatnak a fogyasztók, (bár gyakorlatban választhatják az elterelést, és terápiával kiválthatják a büntetést), fenyegetve érzik magukat, titkolóznak. - Kisebb fenyegetettség, nagyobb biztonság - állítja. - Még a legális szereknek, például az alkoholfogyasztásnak sincs igazi kultúrája Magyarországon - mondja Juhász Péter, a Kendermag Egyesület alelnöke. Az egyesület a könnyűdrogok legalizálásáért küzd. Juhász Péter szerint, ha valami illegális, akkor esély sincs a kulturált fogyasztására, de akkor sem könnyű, ha legális. - Az alkoholt például reklámozzák, bárki, bárhol hozzájuthat. Nem büntetnek meg közérteket, benzinkutakat, amiért gyerekeket is kiszolgálnak. Ez pedig a kulturált fogyasztás ellen hat - állítja.
Ami a drogokat illeti, Juhász Péter szerint különösen a kamaszok nincsenek tisztában a kulturált fogyasztással. Szintetikus drogokat szednek anélkül, hogy tudnák, pontosan mit vesznek be, és mennyi lenne elég a kívánt hatáshoz. Ráadásul ebben is 40-50 év lemaradásban vagyunk. - Nálunk gyorsítva zajlik le, ami Nyugat-Európában. Ezért nő még most is a fogyasztók száma, pedig ott már nem - mondja.
Azért biztató változások is történtek, állítja, például a közbeszéd, a média egyre árnyaltabban mutatja be a drogkérdést. - Most már sokkal ritkább, hogy egy marihuánáról szóló riport alá heroinisták képeit vágják be - mondja. A társadalmi hozzáállás is hasonlóan változik, ahogy felnőnek azok a generációk, amelyek már fiatalon hallottak a drogról vagy találkoztak vele.
Közösségi rítus Amszterdamban - kenderfüst-inhalálás egy coffeshopban
