Fantomházak és fiktív vásárlások

Az egyebek között uzsoraüzletek és szociálpolitikai csalások felszámolásához kormányzati segítséget kért Szerencs környéki polgármesterek sokszor a nyilvánvalónak tűnő bűncselekmények esetében is tehetetlenek. Monokon és Taktakenézben fantomházak épültek állami pénzből, Tiszalúcon pedig csupán papíron eladott házak mögött gyaníthatók súlyos visszaélések.

Tegnaptól újra szedik a pénzt az uzsorások a szerencsi kistérség településein, ahol a 25-e és a rá következő hónap 5. napja közötti időszakban utalják át a szociális segélyeket. A havi 50-100 százalék kamatra felvett kölcsönök törlesztése a gyakorlatban rendkívül egyszerűen zajlik: a hitelt nyújtó személyek az adósoktól már korábban elvett bankkártyákkal "kiszolgálják magukat" Szerencs öt bankjegykiadó automatájának valamelyikénél, majd egy kisebb összeget átadnak az érintett családoknak, hogy abból éljenek a következő kifizetésig.

Ebben a hónapban új arcok bukkantak fel a környéken, miután az üzletet irányító taktaharkányi és taktakenézi személyeket letartóztatták. A vezetők eltűnése azonban nem jelenti azt, hogy az adósságspirálba került családok legalább átmenetileg fellélegezhetnének. Két-három héttel ezelőtt ugyanis a szerencsi utcákon az éjszakai órákban lezajlott találkozókon - ahová az üzletre igényt tartó vállalkozók egyaránt népes kísérettel érkeztek - újraosztották a piacot.

Okkal vetődhet fel a kérdés, miért nem szúr szemet valakinek egy tízezres kisvárosban, hogy néhány személy bankkártyák tucatjairól negyedórán át csak pénzt vesz föl? Hogy a kistelepülések postáin kifizetett összeget már a hivatal előtt, az utcán elveszik a címzettektől? Hiszen az uzsoraüzlet sokszor nyilvános helyeken, közterületeken zajlik. Kistelepüléseken pedig aligha maradhat titokban bármi, más kérdés, hogy a hivatalok és hatóságok mihez kezdenek a közkeletű - ám büntetőjogi értelemben még nem bizonyított - információkkal. (A térségben csak "kamatos pénznek" nevezett kölcsönüzletre egy csaknem tíz évvel ezelőtt keltezett ügyészi jelentés is kitért, érdemi előrelépés azonban nem történt.)

Ózdiak a szerencsiek mellett

Láncreakciót szeretnének elindítani az ózdi kistérséghez tartozó települések vezetői, hogy minél több önkormányzat csatlakozzon a Szerencs-környéki polgármesterek "segélyt munkáért" elven alapuló nyilatkozatához - mondta tegnap lapunk kérdésére Zsigray Árpád, Arló polgármestere. Az Ózdi Kistérség Többcélú Társulás Tanácsa a napokban nyilatkozattal fordult az Országgyűlés elnökéhez és a miniszterelnökhöz. Ebben - a szerencsi kistérség polgármestereinek nyilatkozatát kiegészítve - a szociális ellátórendszer megváltoztatását kérik. (B. R.)

Egyebek között e jelenség felszámolásához nemrégiben kormányzati segítséget kért a szerencsi kistérség tizennyolc polgármestere (a www.nol.hu/nyilatkozat címen a teljes szöveg olvasható). Nyilatkozatukban így fogalmaznak: "maffiaszerű bűnözéssé vált a szociálpolitikai csalás és a tiltott banki tevékenység". Az uzsoraüzlet az idén családi tragédiákhoz vezetett a térségben, a helybéliek - a polgármestereket is beleértve - legalábbis az uzsoraüzlet tragikus következményeként könyvelték el egy ötgyermekes taktaharkányi családapa öngyilkosságát, egy idős férfi önakasztását és egy fiatalember nyomtalan eltűnését. A tiltott banki tevékenység és a szociálpolitikai csalás a településeken gyakran egymásba fonódó jelenség. Ez utóbbi "üzlet" lényege a sokgyermekes családok otthonteremtéséhez nyújtott állami támogatás megszerzése. Új lakásuk persze nem lesz a családoknak, ők némi aprópénzt kapnak az aláírásukért.

Állami támogatásból épült monoki és taktakenézi "díszletházakról" számol be a tegnap megjelent HVG. Az újságíró, Sághy Erna azt állítja: "a kiszolgáltatott családokat úgy hajszolják bele a csalásba, hogy arról csaknem minden hatóság tud". A lap szerint Monokon szociálpolitikai támogatásból létesített négylakásos társasházakat adott el egy építési vállalkozó népes arlói, sajókazai, hangonyi és putnoki családoknak. A tiszaújvárosi OTP-fiókban egyenként 4,6 és 5 millió forint közötti szerződést kötöttek a családokkal a lakásépítési kedvezményről. Monok határában közben nyílászárók nélküli, csupasz falakból álló hosszú épületeket emeltek, de a téglákat nem köti habarcs, az értékesebb építőanyag akár egyetlen éjszaka alatt visszabontható. A vásárlók nem titkolták: gyermekenként százezer forintért adták el a nekik járó állami támogatást. Taktakenézen hasonló módon több tucat lakatlan építményt húztak föl az utóbbi időben, melyekre a szerencsi jegyző és az építési osztályvezető aláírásával adtak ki használatbavételi engedélyeket. A hivatal emberei azt nyilatkozták: egyetlen házat sem tekintettek meg, a határozatok az építtető által megbízott műszaki vezető szakvéleménye alapján készültek. Az utoljára épült monoki "díszletházak" esetében azonban a műszaki ellenőr nem akarta megírni a szakvéleményt, ezért életveszélyesen megfenyegették, mire ő feljelentést tett. A szerencsi jegyző ezt követően leállíttatta az építkezést és nyomozás indult. A HVG szerint a rendőrség a taktakenézi L. József és a taktaharkányi R. Zsolt építési vállalkozók ellen folytat eljárást. A lap úgy tudja, a vállalkozók a szociálpolitikai csalásból származó pénzt helyezték ki az uzsorakölcsönökbe.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon az év eleje óta külön erre a célra létrehozott nyomozó csoport dolgozik a jelentős kárt okozó csalás és zsarolás gyanújával indított ügyön, amelynek két gyanúsítottját még áprilisban, két másikat pedig májusban fogták el - közölte tegnap érdeklődésünkre Dobi Tamás sajtóreferens. A gyanúsítottak előzetes letartóztatásban vannak.

A szerencsi kistérség polgármesterei azt javasolják, hogy a kormány öt évre visszamenőleg vizsgálja felül a szociálpolitikai kedvezmények folyósítását, és fizettesse vissza a jogosulatlanul felvett támogatásokat. A polgármesterek a kiszabható büntetések szigorítására és a bűnözésből szerzett vagyon elkobzására is javaslatot tettek.

Lapunknak a helyszínen szerzett értesülései szerint a szerencsi kistérséghez tartozó Tiszalúcon is tucatnyi olyan ház található, amelyet vélhetően csalással, állami támogatással vásároltak meg távoli településeken élő sokgyermekes családok. Már meglévő lakások megvásárlására a szociálpolitikai támogatás fele igényelhető. Tiszalúcon az utóbbi években több ház is úgy cserélt gazdát, hogy a régi tulajdonosok nem költöztek ki az épületekből, az újak pedig meg sem jelentek a településen. Azaz: vélelmezhető, hogy csupán a nagycsaládosok otthonteremtési támogatásának megszerzéséhez volt szükség az egyébként fiktív adásvételi szerződésekre.

Majdanics László, Tiszalúc polgármestere érdeklődésünkre azt mondta, hogy az önkormányzat húsz olyan ingatlan adatait adta át a rendőrségnek, amelyet az utóbbi években értékesítettek, de továbbra is a régi lakóik élnek ott. A polgármester az utóbbi két hétben azt az újítást vezette be a hivatalban, hogy a szükség esetén adható átmeneti segélyt csak olyan lakosoknak fizetik ki, akik fel tudják mutatni bankkártyájukat, ezzel bizonyítva, hogy a pénz nem az uzsorásokhoz kerül. Az önkormányzatok mozgástere azonban meglehetősen csekély, ezt mutatja, hogy a nyomozás végét börtönben váró L. József - akinek kőoroszlánokkal díszített emeletes taktakenézi villáját a gyors meggazdagodás szimbólumaként említik a környező településeken - maga is azok közé tartozik, akiknek szociális segély címén havonta ötvenhétezer forintot utalnak át.

Tiszalúc, utcakép
Tiszalúc, utcakép
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.