Továbbra sincs egységes álláspont az MSZP frakciójában a szociális és segélyezési rendszer átalakításáról: a téma július 8-án kerül ismét a képviselőcsoport elé. A Jobbik eközben népszavazást kezdeményez hasonló témában, de persze más megközelítésben.
Szigorítják a segélyezést
Támogatja az MSZP-frakció a szociális és munkaügyi tárca arra irányuló szándékát, hogy javítson a segélyezési rendszeren. A részleteken folynak a viták. A Népszabadság kormányzati forrásból származó értesülései szerint a családi pótlék kifizetésének feltételei nem változnak, azokon nem kívánnak szigorítani. Korábban felvetődött, hogy három, illetve több gyerek után családi pótlék helyett adókedvezmény járjon, de ezt vállalhatatlannak tartja az MSZP-frakció többsége. Ugyanakkor eldőlt, hogy választható lesz, hogy a gyes három évre járó összegéhez két év alatt is hozzá lehessen jutni, ha az anyát visszavárja munkahelye.
Ami a segélyezési rendszert illeti, az a forgatókönyv tűnik a legtámogatottabbnak a frakcióban, amely szerint a rendszeres szociális segély kifizetését 120 munkaóra ledolgozásához kell kötni - amiért természetesen külön munkabér is járna. Ez felveti a közmunka-lehetőségek bővítésének szükségét.
Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter július 8-án, a következő tematikus frakcióülésen ismerteti az elképzeléseket; várhatóan ezen a napon alakítják ki a képviselőcsoport közös álláspontját is.
Szűcs Erika miniszter beszámol arról, hogy a szociális törvény jövőre tervezett változásai biztosítani fogják a foglalkoztathatóság, illetve a keresőképtelenség igazolásának felülvizsgálatát. Akit például ismételt fekete munkán érnek, nem kaphat segélyt.
Úgy tudjuk, a szocialista képviselők közül többen radikális lépéseket szorgalmaznak: meghatározott munkához, és/vagy a gyerek iskolába járatásához kötnék a családi pótlék kifizetését. Ez utóbbi elképzelés elsősorban az önkormányzati szférából érkezik, polgármester-képviselőktől. A rendszer szigorítását és a monoki példa követését (segély csak közmunkáért) leginkább a szabolcsi és borsodi szocialisták szorgalmazzák, akik helyben néznek nap mint nap szembe a segélyre, mint életformára berendezkedő rétegek okozta problémákkal. A kemény lépéseket szorgalmazókkal szemben a frakció más tagjai arra figyelmeztetnek: a szigorítás elérheti a munkához nem jutó legszegényebb rétegeket is, s ezt egy humánusan gondolkodó baloldali párt nem engedheti meg magának. Az MSZP képviselőcsoportjában ezért többen is a szociális törvény által biztosított jogosítványok szigorúbb használatát szorgalmazzák a radikális lépések helyett. Tudniillik a 1993. évi jogszabály együttműködési kötelezettséget ír elő a segélyben részesülő és a segélyt nyújtó önkormányzat között. Az együttműködési kötelezettség körében el kell látni a felajánlott közmunkát is. A segély munkához kötésére tehát a jelenlegi szabályok szerint is van lehetőség, hiszen az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. A mostani rendszert azonban könnyű (volt) kijátszani. Úgy tudjuk, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértői már dolgoznak azon a törvénymódosításon, amely az együttműködés kontrollját erősítené.
A rendszeres szociális segélyből élők száma emelkedik, 2007-ben számuk átlagosan 178 ezer volt. Ennyi embernek egyelőre nincs megfelelő közmunka-lehetőség. Ezért a rendszer átalakítása mellett elsődleges kormányzati cél a munkahelyek számának növelése.
A téma a mai dobogókői kormányzati és pártvezetői tanácskozáson minden bizonnyal napirendre kerül, de várható ezzel kapcsolatos bejelentés a szombati választmányi ülésen is, amelyen a miniszterelnök mond beszédet.