Osztrák népszavazás az új lisszaboni szerződésről?
Az Osztrák Néppárt elnöksége Wilhelm Molterer javaslatára egyhangúlag Maria Fekter eddigi népügyészt nevezte ki belügyminiszterré, a Tirolba távozó Günther Platter utódaként, miközben az Osztrák Szociáldemokrata Párt minden korábbi koalíciós megegyezést felrúgva népszavazást helyezett kilátásba a lisszaboni szerződés módosításának esetére. Utóbbi lépést szinte már egy előrehozott, bár még ki sem tűzött választás kampányfogásának tekintik Bécsben.
Maria Fekter – aki külföldi szabadsága miatt nem volt jelen a bejelentésnél – a kilencvenes évek elején volt már kormánytag, a gazdasági minisztérium államtitkáraként. Politikai pályafutását 1986-ban vidéki kommunálpolitikusként kezdte, majd az említett államtitkári korszaka után 1994-től a Néppárt parlamenti képviselőjeként vett részt a törvényhozás munkájában, tíz éven át a nagyhatalmú Gazdasági Szövetség elnökségi tagja volt. 2007. január 1.-jétől egyik a három népügyésznek: a feladat az államhatalom működésének ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos panaszok kivizsgálása. Fekter a keményvonalas migrációs politika képviselője: a másik jelölt, Josef Pröll mezőgazdasági miniszter, a Néppárt legtehetségesebbnek tartott politikusa egyebek között megengedőbb irányvonala miatt maradhatott alul. A másik ok a Néppárton belüli hatalmi harc lehet: Pröll-t lehetséges trónörökösként emlegetik, s a jelenlegi vezetésnek nem érdeke, hogy túlságosan megerősödjön és reflektorfénybe kerüljön. Platter távozása eléggé dicstelen: az általa mostanra kidolgozott integrációs stratégiai tervet harmatgyengének tartják, olyannak, amely nélkülözi a tényleges útmutatást a problémák megoldására.
Kérdés, Maria Fekter meddig lesz belügyminiszter. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt kettős vezetésének közös sakkhúzása még inkább a koalíció felmondására ingerelheti a Néppártot, hiszen a népszavazási kezdeményezés a lisszaboni szerződésről a kormány eddig összehangolt Európa-politikájának 180 fokos fordulata. Faymann és Gusenbauer az osztrákok EU-szkepticizmusára hivatkozik (Ausztria a legutolsó az EU iránti bizalom tekintetében, mindössze 28 százalék véleménye pozitív az EU-ról), s emiatt tartja elengedhetetlennek a népszavazást – ha az ír elutasítás nyomán módosul a lisszaboni szerződés. Ráadásul e nézetüket levélben közölték az Ausztriában véleményformáló bulvárlap, a jobboldali és élesen EU-ellenes Kronen Zeitung kiadójával, Hans Dichand-dal. Vagyis, az SPÖ pontosan azt teszi, amit a Kronen Zeitung – no meg a Szabadságpárt - követel, más EU-ellenes erőkkel egyetemben. Az SPÖ e szokatlan populizmusa szavazatokat hozhat el a jobboldaltól, amire persze nagy szüksége is lenne. Ha az új vezetéssel – Werner Faymannal – sikerülne legyűrni a jelenleg azonos szavazótáborral rendelkező Néppártot, az egyben lehetővé tenné Gusenbauer arcvesztés nélküli visszavonulását. Igaz, nem zárható ki, hogy az érthetetlen fordulat nem riaszt el legalább annyi régi szociáldemokrata szavazót, mint amennyit nyerni lehet. A parlament július 7-9. között ülésezik, a feloszlatásra vonatkozó javaslatot a Mozgalom Ausztria Jövőjéért (BZÖ) már beterjesztette, ha napirendre tűzik, egyszerű többség döntene. Két hónap időkülönbségre van szükség: legkorábban szeptember közepén tarthatnák a választást.
A politikai hangulat Bécsben feszült. A kancellár lemondta a hagyományos július eleji ünnepséget – kétezer meghívottal közölte emailben, hogy jelezni szeretné: nem hagyják érintetlenül az elmúlt hetek eseményei, a személyét ért támadások. Úgy érzi, nincs mit ünnepelni. A kormány szokásos szerdai ülése után ezen a héten megint nem volt sajtóértekezlet.