Az Egyesült Államok 9 tagú legfőbb bírói testülete megosztott, 5-4-es szavazati arányú döntést hozott, amelyet óriási várakozás előzött meg.

A legfelsőbb bíróság 1939 óta első ízben foglalt állást az alkotmány második kiegészítésében szereplő fegyvertartási jogról, amely az amerikai alaptörvény legvitatottabb pontjai közé tartozik.

A bíróság egy washingtoni fellebbezés kapcsán foglalkozott az üggyel: egy fővárosi állampolgár keresetében azzal érvelt, hogy saját biztonsága érdekében fegyvert akar tartani otthonában. A testület csütörtökön megállapította: alkotmányellenes a főváros 32 éve érvényben levő korlátozása a kézi lőfegyverek használatára és birtoklására vonatkozóan.

Az amerikai legfelsőbb bíróság első ízben hozott félre nem érthető állásfoglalást az alkotmány nevezetes második kiegészítésének értelmezéséről, felülbírálva a washingtoni fegyvertartási tilalmat. (A korábbi, 1939-es döntés nem adott egyértelmű választ a fegyvertartás jogára vonatkozóan.)

Egy szövetségi fellebbviteli bíróság márciusban már a fővárosban érvényes korlátozás ellen szavazott, arra hivatkozva, hogy az a második kiegészítés alapján az egyének fegyvertartási jogát sérti. Kilenc korábbi, a tilalmat megerősítő fellebbviteli bírósági ítélet után az volt az első olyan döntés, amely az egyén fegyvertartási jogát "olvasta ki" az alkotmányból.

A fegyvertartási jogról szóló vita és állásfoglalás azzal az üggyel kezdődött, hogy egy biztonsági őr, bizonyos Dick Heller beperelte a fővárost. Úgy érvelt, megsértették a második kiegészítésben rögzített jogát, amikor a rendőrség nem adott neki fegyvertartási engedélyt, hogy önvédelmi céllal pisztolyt tárolhasson lakásában.

Az 1976 óta érvényben levő washingtoni fegyvertartási tilalmat az motiválta, hogy a sűrűn lakott, turisták által látogatott fővárosi környezetben különösen veszélyes lenne, ha a lakók töltött fegyvereket tárolhatnának otthonaikban - mondta korábban Gregory Mize volt büntetőbíró, aki közreműködött a tiltó szabályozás megalkotásában.

Az alkotmány második kiegészítésének értelmezése bírák, jogászok és jogértelmezők nemzedékeit osztotta meg az Egyesült Államokban. A rendkívül befolyásos fegyverlobbi álláspontja szerint a kiegészítés az egyén fegyvertartási jogát rögzíti, míg a másik szemlélet képviselői úgy értelmezik, hogy kollektív jogról van szó, azaz csak hivatásos fegyveres testületek tagjai tarthatnak és viselhetnek fegyvert.

Ámokfutók

Közel 70 év óta most fordult elő először, hogy a legfelsőbb bíróság értelmezte az alkotmány második kiegészítését, amely engedélyezi a magánszemélyek fegyverviselését. A döntés messzemenő hatással lesz a fegyverviselést szabályozó törvényekre az Egyesült Államokban, ahol becslések szerint a világon a legmagasabb a fegyverrel rendelkező civilek száma.

A döntésre azután került sor, hogy az előző évben több ámokfutás is történt az Egyesült Államokban: legalább három felsőoktatási intézményben és két bevásárlóközpontban.

Több felmérés szerint a 300 millió lakosú Egyesült Államokban legkevesebb 200 millió fegyver van forgalomban, az amerikai háztartások 45 százalékában van legalább egy fegyver.

2006-ban az amerikai fegyvergyárosok 1,5 millió sportpuskát, 1 millió pisztolyt, 741 ezer puskát és 382 ezer revolvert gyártottak. A gyártott fegyverek közül csak 370 ezer került exportra az ATF (Alkohol-, Dohány- és Tűzfegyverügyi Szövetségi Iroda) legfrissebb adatai szerint.

Évente mintegy 30 ezer halálesetet okoznak tűzfegyverek az Egyesült Államokban (58 százalék közülük öngyilkosság, 40 százalék emberölés és 2 százalék baleset), más adatok szerint ez a szám 80 és 100 ezer között mozog. A fegyvertartást ellenző, Brady Center nevű szervezet szerint naponta 8 kiskorú hal meg így az országban. A fegyverviselők jogait képviselő Nemzeti Fegyverszövetség (NRA) kétségbe vonja ezt az adatot, és azt hangsúlyozza, hogy egy millióból egy gyermeket fenyeget az a veszély, hogy fegyver okozta balesetben haljon meg.

A Brady Center szerint a fegyverek az amerikai társadalomnak évente 100 milliárd dollárjába kerülnek - a halálesetek, a sebesültek egészségügyi ellátásának költségei, az igazságszolgáltatási kiadások és a bűnözők fogva tartásának költségei formájában.

1994 óta szövetségi törvény írja elő a fegyverkereskedők számára ügyfeleik előéletének ellenőrzését. Tilos fegyvert eladni büntetett előéletűeknek, kábítószereseknek, családon belüli erőszakot elkövetőknek és mentális betegségben szenvedőknek.

Az egyes szövetségi államokban más és más jogszabályok vannak érvényben. Egyes helyeken tilos fegyvereket eladni kiskorúaknak, vagy megfontolási időt szabnak meg, azzal számolva, hogy ezalatt lecsillapodnak a fegyverhez jutni szándékozó ügyfél esetleges gyilkos indulatai. Más államokban külön kiképzésen kell részt venni, illetve a fegyverviselési engedélyt kérőket jegyzékbe kell venni.

(MTI)