Semmi sem zavarta meg a magyar valuta vágtáját, szédítő iramban közeledett a 235 forintos euróárfolyam felé, húzta magával az egész régiót. Hiába emelt kamatot a lengyel jegybank, hiába nyilatkozott Trichet az EKB várható hasonló lépéséről, hiába várta a piac a Fed döntését.
A forint mindent visz
A 2002. végi, a 2003. eleji eseményeket idéző forintvágta kezdődött tegnap. Az eurót 235,75 forinton is jegyezték délután, míg reggel még csaknem 239-en. A különbség a mostani és az öt és fél évvel ezelőtti fejlemények között azonban hatalmas: akkor az árfolyamsáv miatt be kellett avatkozni, most viszont nem kell. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még februárban eltörölte a kurzus mozgását akadályozó, harminc százalék szélességű sávot, s ezzel azt üzente a piacnak, ha kedve tartja, erősítse a valutát, mert így könnyebb hadakozni az infláció ellen. Más kérdés, hogy mindez heves vitákat váltott ki az egyéb, gazdasági és exporthatások miatt.
Sokáig nem történt semmi a sáveltörlés után, de május közepén érezhető fordulat következett be, s azóta - ha kisebb hullámzással is - a forint felértékelődési trendbe helyezte magát. A helyzeten nem változtatott, hogy a várakozások ellenére hétfőn a monetáris tanács a 8,5 százalékos kamat tartása mellett döntött. Igaz, nem derült ki, mi történt volna, ha emel.
- Több hónapos folyamatba kell ágyazni az árfolyam alakulását - mondta tegnap Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője, aki emlékeztetett rá, hogy az év elején a legtöbb befektető inkább a forint gyengülésére fogadott, az euróhoz képest 280-290-es kurzust vizionált. Az MNB ezt fokozatosan megtörte a kamatemelésekkel, az inflációs cél hangoztatásával, azzal a ténnyel, hogy még 240 forintos euróárfolyamon is szigorított. A piac rájött, hogy tévesen ítélt, így leépültek a gyengülésre játszó, s fokozatosan felépültek az erősödésre spekuláló pozíciók a devizapiacon. Számított a sáv eltörlése is, miközben persze a befektetők azzal azért tisztában vannak, hogy Magyarországon a kamat igazán akkor tud az inflációra mérséklő hatást kifejteni, ha az árfolyamot erősíti. Így az MNB-nek az a hétfői közlése, hogy kellően szigorúnak ítéli a monetáris feltételeket, a piac számára azt jelenti, hogy a jegybank nem bánja, hogy ilyen szintre jött fel a forint. Sőt. Bebesy szerint tartós marad a kurzus, a kérdés most már az, át tudja-e lépni a 234-es határt.
A sáveltörlés óta a forint erősödését prognosztizálta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Ennek oka az, hogy magas a kamat és kedvező a külső környezet. Ehhez társulnak egyéb tényezők: például az, hogy a külföldi elemzők is észrevették a külső egyensúly javulását, a költségvetés egyenlegének idei terv szerinti alakulását, valamint segít a továbbra is lendületes devizahitelezés. Kondrát is úgy látja, hogy a forint erősödésének első szakaszából sok befektető kimaradt, s most ezt pótlandó a felértékelődési hullámra ül rá. Ez a trend már egy ideje, s a hétfői kamatdöntést megelőzően az emelési várakozás valójában kis szerepet játszhatott az árfolyam alakulásában. Ha a nemzetközi feltételek nem romlanak, akkor nehéz lesz a forintot megállítani. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az MNB nem kívánja lejjebb vinni a kamatot. Hosszabb távon azonban - jegyzi meg Kondrát -, ha sikerülne adó- és munkaerő-piaci reformot végrehajtani, akkor alacsonyabb kamat mellett is meg lehetne tartani a forintot nagyjából ezen a szinten.
- A piac továbbra is számít kamatemelésre, de a mostani erősödés nem jár együtt államkötvény- vagy részvényvásárlásokkal -, teszi hozzá Barcza György, a K & H vezető közgazdásza. Úgy számítja: a 232-235 forintba kerülő euró esetén önmagában az iparcikkek ármérséklődése olyan hatással lehet az inflációra, hogy az MNB helyzete könnyebbé válik. Az elemző azt mondja, az általa kreált maginfláció, amely az energia- és az élelmiszerárakat teljesen kiszűri, akár három százalékra eshet. Barcza szerint a 235 forint körüli árfolyam nyomán az MNB jelezhetné a piacnak, hogy ezzel már elégedett, így megszüntethetné a kamatemelési várakozásokat, s e szinten megfoghatná az árfolyamot.
Tegnap nem igazán befolyásolta a forint pályáját az a hír, hogy a lengyel jegybank negyed százalékponttal hat százalékra emelte a kamatot. Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az Európai Parlamentnek beszámolva ismét jelezte, hogy kissé feljebb mehet az euróövezeti négyszázalékos kamat, de nem akarnak sorozatban emelni. Az amerikai jegybank (Fed) nyílt piaci bizottsága a kétszázalékos kamat tartására készült, de a döntést magyar idő szerint késő este jelentették be.