A fő tanulságok között második helyen szerepel, hogy a szénhidrogén-készletek zöme a tekintélyelvű rezsimek területén van, míg a felhasználók általában a demokráciák. Utóbbiaknak még nem sikerült egységes stratégiát kidolgozniuk energiabiztonságuk és közös demokratikus értékeik védelmére, ehelyett koordinálatlanul, rövid távú érdekek mentén kötnek megállapodásokat - és úgy tűnik, elvesztették a demokratikus gyakorlat közös terjesztésére irányuló eltökéltségüket. A harmadik fő következtetés szerint a közép-európai országok haladást értek el, de továbbra is komoly kihívásokkal és bizonytalan geopolitikai helyzettel kell szembenézniük, amelyek veszélyeztetik a politikai reformok konszolidációját.

A jelentés összefüggést lát az olaj világpiaci árának emelkedése és a térség olajtermelő országai demokráciadeficitjének növekedése között. Különösen nagy a visszaesés Azerbajdzsán, Kazahsztán és Oroszország esetében. Ugyanakkor ezen országok is igényt tartanak rá, hogy "normálisnak" tekintsék őket, és integrálódhassanak a nemzetközi gazdaságba. A Freedom House szerint ennek fejében legalább a nemzetközi szervezeteknek tett ígéreteiket számon kell rajtuk kérni.

A Magyarországgal foglalkozó 24 oldalas fejezet (szerzői Kovács Balázs Áron és Molnár Bálint) a tavalyival megegyező osztályzatokat adott a választási folyamat, a civil társadalom, a média függetlensége, az önkormányzatiság, a bírósági függetlenség és a korrupció tárgyköreiben. A legjobb, 1,25-ös jegyet a civil szervezetek, a legrosszabb, 3-as értékelést a korrupciós helyzet érdemelte ki. (A Freedom House jegyei 1-től 7-ig terjednek, az alacsonyabb osztályzat a jobb.) Az ország átlaga 2,14, ezzel a vizsgált 29 állam közül Szlovénia (1,86), Észtország (1,93) és Lettország (2,07) mögött, Csehországgal holtversenyben a negyedik helyen állunk.

A demokráciák kategóriájába kilenc, a félig konszolidált demokráciák közé hat (például Románia, Horvátország, Szerbia és Albánia), az átmeneti és hibrid rezsimek közé három (Bosznia, Ukrajna és Grúzia), a félig konszolidált tekintélyelvű vagy nemzetközi ellenőrzés alatt álló országok közé öt (itt sereghajtó Oroszország), az autoriter rendszerek közé hat államot soroltak (közte van Azerbajdzsán, Kazahsztán és Fehéroroszország). A legroszszabb a helyzet Türkmenisztánban, ahol a "demokráciateljesítmény" átlaga 6,93.

Magyarországon 2007-et a politikai pártok polarizálódása, a szélsőjobboldal aktivizálódása, illetve a reformokra irányuló félintézkedések jellemezték. A reformok felvizezésének okai közül a Freedom House a szocialista párton belüli ellenállást emeli ki. A jelentés még a tavaszi népszavazás és a kormánykoalíció felbomlása előtt készült.