A Múzeumok Éjszakája néven öt évvel ezelőtt indított programot lassan átkeresztelhetik a Kultúra Éjszakája névre. A több százezres tömegeket vonzó rendezvény programlistájára a múzeumok mellett több galéria, könyvtár, levéltár, emlékház, emlékhely is felkéredzkedett. Az idén először szerepelt a kínálatban többek között az Erdős Renée Ház, az Esztergomi Levéltár, az Evangélikus Országos Múzeum, a Ferihegy Repülőgép Emlékpark Kulturális Alapítvány és a Gyermekvasút. Mint az Oktatási és Kulturális Minisztérium munkatársa, Török Petra elmondta, a jelentkezők közül senkit nem utasítottak vissza.

Budapesten a legcsábítóbb programokat - előadásokat, bemutatókat - többnyire hat óra környékére időzítették, hisz az az intézmény "nyert", amelyet emiatt a 160 ezres tömeg tagjai kiindulópontnak választottak. Ők ott vették meg ugyanis az összes intézmény végiglátogatására jogosító matricát. Az érdeklődőnként 1200, illetve 600 forintos bevétel fontos tényezőnek bizonyult, hiszen a korábbi években bevezetett minisztériumi támogatás már csak a vidéki résztvevőknek járt: így a fővárosiaknak a jegybevétel fedezte az este költségeit. A tavalyi ötmillió forint háromszorosát, azaz 15 milliót kaptak a vidéki intézmények. A nagyobb múzeumok kiadásai akár több millió forintot is jelenthettek. A Szépművészeti Múzeumban például kétmillió forintot költöttek az ötven programra, és a hatvan munkatárs túlóráira, de mivel közel ötezren váltottak náluk jegyet, az ötmillió forintos bevétel nyereségessé tette a "vállalkozást". A korábbi évekhez hasonlóan ők tartják a látogatói rekordot is, de a 15000 belépőért járó aranyérmen ebben az évben a Nemzeti Galériával osztoznak. A legnépszerűbb intézményekben az éjszaka folyamán önkéntesek számolták - vagy legalábbis becsülték meg - a betérőket.

A kisebb gyűjtemények öszszesítéseit nem a mamutok eredményeihez kell viszonyítani, hanem saját évközi mutatóikhoz: így óriási sikernek számít, hogy például a napi 3-4 látogatóval számoló Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményre 1110-en voltak kíváncsiak, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumot pedig a hétvégék százas látogatószámához képest szombat éjjel 2200-an keresték fel.

A Nemzeti Galéria az interneten elővételben is árusította a matricákat, az elővásárlókat pedig az este során fellépő zenekarok lemezeivel jutalmazta. A helyszínen jegyet váltókat is sok helyen ajándékokkal lepték meg: a Műcsarnok 8000 látogatójából 1600-an váltották meg náluk a belépőt, amiért az előző nap, a reneszánsz évad keretében megnyílt, Na mi van? című kiállítás emléktárgyait, hűtőmágnest, tollat, kitűzőt osztottak. (A Műcsarnok 800 ezres kiadása mellett félmilliós nyereséggel számolnak.) Az orvostörténeti múzeum könyvekkel lepte meg a matricavásárlókat, a Szépművészeti Múzeum pedig az egész épületet behálózó kalandjátéka résztvevői között sorsolt ki egy komoly fényképezőgépet.

A 170 ezer résztvevővel büszkélkedő vidéki városok közül 23000 látogatóval Szeged vitte a prímet, 17300 fővel Kecskemét végzett a második helyen, 16 019 matricatulajdonossal Debrecené lett a bronzérem. Az idei év nemcsak látogatószám-rekordot, de támogatói rekordot is döntött: a főszponzor Pannonnak köszönhetően 55 millió forint jutott a szervezésre és a hirdetésekre.

A részt vevő intézmények számának növekedése:

A Szépművészetiben tizenötezren jártak. Nagyjából