Legalább 156 millió euró értékű, konkrét programokkal kívánja támogatni a nemzetközi közösség a palesztin jogállamiság, hatékony rendőrség és igazságszolgáltatás kiépítését. A német kezdeményezésre Berlinben megrendezett, a palesztin biztonsági helyzetnek szentelt nemzetközi konferencián azonban a sok jó szándék és felajánlás közepette is élesen megmutatkoztak a közel-keleti konfliktusban érintett felek közötti nézetkülönbségek.
Segítség a működőképes palesztin jogállamhoz
Az EU egyik vezető hatalmaként Németország a berlini tanácskozással jelezte, helyet kér magának a sokszereplős közel-keleti hatalmi-közvetítési játszmában. A vendéglátó Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter arról beszélt, hogy a több mint 40 állam részvételével zajlott fórum nem donorkonferencia, szó sincs arról, hogy a nemzetközi közösség 150 millió eurót készpénzben "átutalna" a palesztinoknak. A felajánlások olyan programokat jelentenek, amelyek hozzájárulnak egy működőképes, demokratikus és viszonylag korrupciómentes palesztin államszervezet létrejöttéhez - ebbe persze a rendőrőrsök felújítása és megfelelő szakemberek képzése mellett az is beletartozik, hogy a karhatalom tagjai rendszeres havi fizetést kapjanak.
A palesztin államisághoz azonban rögös út vezet. Szalám Fajjád palesztin miniszterelnök például arra panaszkodott, hogy az izraeli hadsereg akciói aláássák a palesztin hatóságok tekintélyét. A mérsékelt Fatahhoz tartozó Fajjád szerint a béketárgyalások egyik alapfeltétele, hogy Izrael hagyjon fel a telepek építésével. Az izraeliek telepespolitikáját állították pellengérre az arab államok képviselői, míg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kifogásolta, Izrael nem engedi, hogy a palesztin biztonsági erők megkapják a Moszkva által felajánlott ötven páncélozott szállító harcjárművet.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter fordított egyet a kockán. Amikor Amr Musza, az Arab Liga főtitkára azt fejtegette, hogy az egymással rivalizáló Fatah és a radikális Hamasz kibékülését egy nemzetközi vétó akadályozza, Rice élesen közbevágott. A State Department feje szerint az Egyesült Államok elvárja, hogy a palesztinok betartsák a nemzetközi megállapodásokat, vagyis a Hamasznak is el kell ismernie Izrael létezéshez való jogát. A Gázai-övezet irányítását tavaly puccsal magához ragadó Hamasz ezt azonban elutasítja, a radikális szervezet képviselői éppen ezen álláspontjuk miatt nem kaptak meghívást a német külügyminisztérium impozáns tanácskozótermébe. S ugyan Angela Merkel német kancellár kompromisszumokra sürgette az izraeli és palesztin felet, de világossá tette: egy jottányit sem enged abból, hogy a Hamaszt csak akkor fogadják el tárgyalópartnerként, ha hajlandó elismerni Izrael állam fennállását.
Magyarország 100 ezer dollár értékben kész képezni a palesztin hatóság számára rendőröket, polgári védelmi és büntetés-végrehajtási szakembereket. A Berlinben tett felajánlásból a palesztinok szabadon választhatnak - mondta lapunknak Várkonyi László. A berlini fórumon Magyarországot képviselő külügyi szakállamtitkár szerint hazánk láthatóbb jelenlétre törekszik a palesztin területeken, ezt palesztin és izraeli részről egyaránt támogatják. Budapest továbbá egy büntetés-végrehajtási szakembert is küldene az uniós bővítés előtt álló, ramallahi székhelyű jogállamisági tanácsadó csapatába.