- Az Északi-sarkon is harcra késznek kell lennie az orosz hadseregnek - jelentette ki Vlagyimir Samanov altábornagy egy interjúban arra utalva, hogy a térségben érintett országok - Egyesült Államok, Norvégia, Dánia, Kanada - vitatják Oroszország területi igényeit. Moszkva szerint azonban az 1,2 millió négyzetkilométeres követelés megalapozott, mivel a terület az orosz szárazfölddel azonos kontinentális talapzaton fekszik. Szimbolikusan tavaly jelezte az igényét Oroszország a Jeges-tengeren, amikor egy expedíció során zászlót tűzött ki a 4200 méter mélyen fekvő Lomonoszov-hátságon. (Hogy az valóban a kontinentális talapzat részét képezi, egyelőre még vita tárgya. Ha igen, az erősítheti Oroszország igényeit az ENSZ erre vonatkozó, 1982-es konvenciója alapján.)

Az eddig geológiai és diplomáciai vitában Samanov nyilatkozata új hangot jelent, jóllehet az érintett felek közötti bármilyen katonai összeütközés kizárható. Az orosz hadsereg harckészültségi főigazgatóságának vezetője szerint azonban szükség van az ásványkincsekben gazdag területeket érintő katonai tervek kidolgozására, különös tekintettel az Egyesült Államok nemrég lebonyolított alaszkai hadgyakorlatára.

Két héttel ezelőtt az orosz légierő Tu-95-ös stratégiai bombázói már véghez vittek egy húszórás repülést a Jeges-tenger felett, tavaly pedig Oroszország 16 év után felújította az a TU-160-as bombázók állandó repülő őrjáratát a térségben, ami óránként 580 ezer rubeljébe (1 rubel kb. 7 forint) kerül az orosz költségvetésnek.

A 10 millió négyzetkilométeres Jeges-tenger azóta került az érdeklődés középpontjába, hogy bebizonyosodott: a globális éghajlatváltozás révén a sarkkörön túl is visszahúzódik a jégréteg, így könnyebben kutathatóvá válik a terület, ráadásul új szállítási útvonalakat nyit meg, elsősorban a húszezer kilométeres partszakaszt magáénak tudó Oroszország számára.