Történetének talán legnagyobb értékű beruházása valósul meg a Miskolci Egyetemen a következő években. A műszaki és természettudományi képzés, valamint a kutatás fejlesztésére felhasználható 6,5 milliárd forintból 6,2 milliárd többségében európai uniós forrásból, pályázat útján érkezik a borsodi megyeszékhely egyetemére, a háromszázmilliós önrészt az intézmény biztosítja.
"Diplomás" ragaszkodás a szülőföldhöz
A Miskolci Egyetemnek egy tanévben mintegy 13 500 hallgatója van, az intézmény idei költségvetése 10,8 milliárd forint, amelynek körülbelül 60 százaléka állami támogatás, a többi saját bevétel. Patkó Gyula, az egyetem rektora történelmi távlatokra vezeti vissza intézményük műszaki gyökereit. Az észak-magyarországi campus ugyanis jogutódja az 1735-ben létrehozott - a trianoni döntés után Sopronba, majd 1949-ben részben Miskolcra költöztetett - Selmecbányai Bányászati Akadémiának. Az akadémia létrehozását akkor a világot sújtó energiaválság indokolta: a képzett, kreatív, fiatal mérnökök biztosították azt az innovációt, ami az akkori nehéz helyzetből való kilábalást lehetővé tette. A rektor szerint ez ma sincs másképp, ugyanis tanítványaik között rendkívül sok az ötletes, kreatív hallgató, akik a diplomát megszerezve aktívan hozzájárulhatnak majd az ország gazdasági mutatóinak javításához.
A Miskolci Egyetem feladata a korábbi évtizedekben az volt, hogy mérnökökkel lássa el az északkelet-magyarországi nehézipari üzemeket, a bányászatot, a kohászatot. A rendszerváltás után, amikor ezeket az üzemeket egymás után bezárták, az egyetemi műszaki karoknak is átstrukturálták a képzését - folytatja Patkó Gyula. A bányászati oktatás helyett például a környezetmérnökök képzése felé mozdultak el, a kohászok oktatása az anyagtudomány felé fordult, a gépész karon pedig - egyebek között - műszaki informatikus, programozó matematikus, valamint a villamosmérnöki diplomát adó kurzusokat indítottak, ami később kiegészült az intelligens gépek tervezését, működtetését magában foglaló mechatronikával. Ez utóbbihoz kutatási centrum is létesült Miskolcon.
- A megújult képzési rendszerekhez másfajta eszközök szükségesek - mondja a rektor, aki hangsúlyozta: a mostani pályázat ennek az új feltételrendszernek a megteremtését jelenti majd, mégpedig világszínvonalon. A gépeket, berendezéseket és műszereket azonban nem kizárólag az egyetem oktatási és kutatási céljainak rendelik alá, hanem a térség vállalkozásait, üzemeit is kiszolgálják majd. Patkó Gyula szerint ez a szolgáltatás teljesen új eleme lesz az egyetem kínálta lehetőségeknek. Ennek megfelelően a pályázat összeállításánál felmérték, és messzemenően figyelembe vették a környező cégek igényeit, ajánlásait. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan eszközök, mérőműszerek, amelyeknek beszerzését egy kis- vagy közepes vállalkozás - bár néha szüksége lenne rá - anyagilag nem engedheti meg magának, mert az sokba kerül. Az egyetem ezeket - amennyiben az illeszkedik az oktatási programba - a pályázati támogatásból megvásárolja, majd esetenként bérbe adja, esetleg az igényelt szolgáltatást maga végzi el cégeknek.
A pályázati pénz felhasználásának egy másik fontos eleme a campus tizenegy, még az ötvenes években épült épületének felújítása. A program során kicserélik az ablakokat, modernizálják a fűtési rendszert, valamint utólagos hőszigeteléseket hajtanak végre. Az egyetemhez tartozó sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar műemléki épülete ugyancsak megújul. Az előző években - egy világbanki projekt keretében - az előadótermek, tanulmányi épületek újultak meg. Az Uni Hotel - diákszálló - rekonstrukciója magántőke bevonásával valósult meg, míg a kollégiumok felújítása tavaly fejeződött be.
Patkó Gyula úgy véli: a várhatóan az idén ősszel elkezdődő beruházás két-három év alatt befejeződik. Értékelése szerint fontos, hogy a Miskolci Egyetem jelentősen fejlődhet a támogatás felhasználásával. Miközben a rektor ennek fontosságát hangsúlyozza, egy tanulságos, számukra iránymutató felmérésről tesz említést. E szerint a budapesti egyetemeken végzett diplomások többsége valamelyik nagyvállalat vagy multinacionális cég fővárosi központjában helyezkedik el, de jobbára ők azok is, akik - a lehetőségeket kihasználva - külföldön próbálnak szerencsét. Közülük csak kevesen térnek vissza szülőhelyükre. Patkó Gyula - saját tapasztalatokra hivatkozva - azt mondja: e felmérés ismeretében az észak-magyarországi régió számára különösen fontos, hogy a Miskolcon végzett hallgatóik jelentős része ragaszkodik szülőföldjéhez. Erre vonatkozóan a rektor több példát is említ, amikor tehetséges, végzős miskolci diákok több tízezer forinttal magasabb fizetésről mondanak le annak érdekében, hogy Északkelet-Magyarországon maradhassanak.