Számottevő magyarországi tevékenységének igazolására szólított fel számos, többségében a németországi SoKo ellenőrzési akcióban érintett magyar vállalkozást a magyar egészségbiztosítási pénztár. Németországban büntetőeljárás indulhat azok ellen, akik nem tesz eleget a felszólításának.
A SoKo eljutott a számottevőig
Berlinben ma újabb tárgyalási fordulót tart a 2004-ben indított német munkaügyi ellenőrzések miatt három éve felállított vegyes bizottság. A SoKo-ügyek azonban Magyarországon is adnak feladatot a dolgozóikat egykor német kiküldetésben foglalkoztató magyar cégeknek. A német hatóságok kérésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) levélben szólított fel több magyar céget - köztük a német piacról éppen az ottani munkaügyi razziák miatt kiszorult, és ma már felszámolás alatt álló vállalkozásokat is -, hogy igazolják, mialatt dolgozóik egy részét egy 1989-es államközi egyezmény alapján Németországban foglalkoztatták, Magyarországon is számottevő gazdasági tevékenységet folytattak.
A német hatóságok azt kérték az OEP-től, hogy vonja vissza több, korábban Németországban kiküldetéses jogviszonyban dolgozókat foglalkoztató cég E101-es igazolását. (Ez a dokumentum igazolja, hogy a birtokosa után Magyarországon befizették a társadalombiztosítási járulékot.) Az OEP a kérés megalapozottságát tisztázandó kérte fel a szóban forgó igazolás benyújtására a németek által megnevezett cégeket.
Aki nem tesz eleget a felszólításnak, vagy nem képes meggyőzően igazolni számottevő magyarországi gazdasági tevékenységet, annak munkavállalóitól az OEP visszavonja az E101-es igazolást, a német hatóságok pedig visszamenőleg behajtják (vagy megkísérlik behajtani) tőlük a be nem fizetett német társadalombiztosítási járulékot. Ha ugyanis itthon nem voltak biztosítva a dolgozók, akkor kint kellett volna járulékot fizetni utánuk.
Az Európai Bizottság egy 2001-ben kelt határozata szerint csak olyan cégek munkavállalóinak adható ki az E101-es igazolás, amelyek a székhelyük szerinti országban számottevő gazdasági tevékenységet végez. Sem a rendelet, sem más jogszabály nem határozza meg azonban, hogy mi minősül számottevő tevékenységnek. Amolyan példálódzó felsorolások léteznek csupán, miszerint az árbevételének negyede származzon a székhely szerinti országból, vagy a dolgozók bizonyos hányadát ott foglalkoztassák.
Az OEP most várja a cégek igazolásait. Úgy tudjuk, bármit elfogad, ami igazolja, hogy a cég létezett és működött Magyarországon is, s a tevékenysége nemcsak abból állt, hogy kiküldötteket toborzott és közvetített Németországba.
Bár az érintettek ezt is vitatják az eljárás jogszerűségét. Szerintük az 1989-es egyezmény még érvényben van, s az nem ír elő követelményként számukra semmiféle számottevő hazai tevékenységet. Ha nem ez lenne a helyes jogi értelmezés - mondják -, a német hatóságok nem vártak volna három évet az E101-esek visszavonatásával. A mostani lépésnek szerintük az lehet az oka, hogy a német bíróságok sorra mentik fel a SoKo-vádlottakat, több esetben már vádemelésre sem került sor. Nem egy gyanúsítottal sajátos alkut próbáltak kötni a hatóságok: csak annak fejében szüntették meg velük szemben az eljárást bírósági döntés nélkül, ha lemondtak kártérítési igényükről.