A Chicagói Rehabilitációs Intézetben minden olyan sérültnek, aki kevesebb, mint egy éve vesztette el a karját, Todd Kuiken professzor vezetésével csúcstechnológiai műkart építenek be. A műkar mozgatását olyan motorok végzik, amelyeket közvetlenül a páciens agya vezérel. Ennek megfelelően a sérült sokkal bonyolultabb mozgásokat tud elvégezni, mint egy hagyományos műkarral.

A sebészek a műtét során preparálják a végtagcsonk azon idegeit, amelyek a kar mozgatásának utasításait továbbították az agyból. Ezeket az idegeket azután beültetik a hiányzókar-oldali mellizmokba annak érdekében, hogy mozgatóinger-öszszehúzódást váltson ki az izmokból. Az összehúzódást érzékelik a megfelelő módon kiválasztott érzékelők, és továbbítják a jelet a mozgatómotorhoz. A helyes működés érdekében ezért egy sor ilyen műszert rögzítenek milliméter-pontossággal a páciens mellkasára. Először természetesen elég suta mozdulatok kerekednek ki a páciensek "akaratából", de gyorsan hozzászoknak az új lehetőségekhez és megtanulják irányítani a művégtagot. Könynyedén nyitják és csukják a kezet és elfordítják, behajlítják a könyökízületet.

A kutatócsoport nagy súlyt helyezett a kart irányító szoftver kifejlesztésére. A finomabb mozgások elvégzése érdekében nem elég az ingerület erősségét figyelni, hanem jellemző aktivitási mintákat kell azonosítani, amelyekben a frekvencia és az időtartam alapján azonosítható a konkrét mozgás. Az új végtaggal rendelkezők mindannyian dicsérik ezt a megoldást, mert sokkal több műveletet képes elvégezni, mint a régi protézis.

A motorok a páciens agyával vannak kapcsolatban