Bachman Judit azonban élete első huszonkét évében egyáltalán nem Berlinben és nem Németországban gondolkodott. Apai ágon ugyan sváb felmenői vannak, a "német vonal" mindig is fontos szerepet játszott a famíliában, a kreatív művészcsaládból származó budapesti lány mégis sokáig hevesen tiltakozott a német nyelv elsajátítása ellen. Egyetemistaként aztán éppen egy német fiúba szeretett bele, s úgy gondolta, kipróbálja a berlini életet.

A "tesztet" eredetileg három hónaposra tervezte, így mindössze egyetlen bőrönddel érkezett a Spree partjára. Ennek most már jó nyolc éve, időközben nemcsak németül tanult meg, hanem nyomtatott kiadványok (könyvek, katalógusok, szórólapok) tervezéséből tavaly dizájndiplomát szerzett az egyik berlini művészeti főiskolán.

A 3,4 millió lakosú város atmoszférája annyira magával ragadta, hogy egy merész vállalkozásba is belevágott. - Magas volt a labda, le kellett csapnom - hozott egy sportból kölcsönvett hasonlatot arra, miért nyitott kis üzletet az egykori Kelet-Berlin egyik mozgalmas, dizájnerboltoktól hemzsegő részén Access Fashion+Design néven. A Monbijou park közelében lévő, korábban galériaként működő helyiségben kizárólag fiatal magyar dizájnerek termékeit - ruhákat, kalapokat, táskákat, kiegészítőket - forgalmazza. Azzal a nem titkolt céllal, hogy az Új Pesti Divatnak nevezett stílust megpróbálja bevezetni a nyüzsgő európai kulturális metropolisba.

A szabadúszó grafikusként is dolgozó Bachman Judit már jó ideje forgatta a fejében az önállósodás gondolatát. A gyorsan átalakuló, változó német fővárost járva, éveken át árgus szemmel figyelte a dizájnprofilú boltokat, a trendeket. Show-roomokból és concept-store-okból bőségesen akad, a németek mellett rengeteg külföldi tervező is jelen van. Arra a megállapításra jutott: a világot látott, külföldön tanult magyar tervezők egyéni kreációikkal az itteni igen éles versenyben is megállnák a helyüket. Több hazai dizájnerrel, így Pazicski Miklóssal és Szép Szidóniával (ruhák), Fazekas Valériával (kalapok), Anh Tuannal (táskák), Fóris Barbarával (kézi szövésű textilek), Ferencz Vandával (ékszerek), Vida Judittal (porcelánok), az Artista, a Je suis belle márkákkal, a Miju és a Nubu cimkés áruk mögött álló Mono Fashion-nel, valamint a The Room magazinnal sikerült megállapodnia. A megnyert partnerek megértették koncepcióját: egységes megjelenési lehetőséget, egyfajta platformot biztosítani az áttörni akaró, tehetséges magyaroknak.

Meglátása szerint egy hasonló adottságú berlini és budapesti üzlet elindítása között nincs nagy különbség. Elismeri, az Access se nem frappáns, se nem eredeti elnevezés, azt a fősodort idézi, amitől éppen különbözni akar. Mindezzel együtt úgy gondolja, a névválasztás kifejezi azt a szándékát, hogy a nála vásárlók titkos kódot, hozzáférést kapnak a magyar dizájnerek errefelé még ismeretlen világába. A vizuális kultúrára nagy hangsúlyt fektető vállalkozónő szerint fontos, hogy a budapesti tervezők kis szériás, saját varrónőkkel elkészített, egyedi darabokat szállítanak. - Olyan igényes törzsvásárlói közönséget szeretnék kialakítani, akiknek fontos, hogy az, amit viselnek, ne köszönjön vissza az utcán - mondja.

A 100-400 euró között árult termékek nem olcsók, de Bachman Judit, aki diákként butikokban dolgozott eladóként, bízik az ízlésében, esztétikai érzékében, no meg a kereskedői érzékében. Eddig külföldiek - negyvenes, jól szituált hölgyek - vásároltak nála. A betérők között volt egy vagányan öltözött, Hongkongban élő kanadai grafikus is, a fiatalember sajnálattal vette tudomásul, hogy az Access egyelőre csak női holmikat kínál. Judit dicséretnek vette egyik vevője megjegyzését, miszerint a bolt megjelenése és kínálata olyan, mintha New Yorkban lenne. Ha az üzletmenet szempontjából kritikusnak számító egy évet kibírja, s képes lesz talpon maradni, úgy fogja érezni, tényleg átkelt az óceánon.

Világlátott fiatal magyar tervezők kreációi várják a nemzetközi közönség