Mintegy húsz fővel és tizenöt szervezettel bővült egyúttal azon irániak listája, akiket és amelyeket a huszonhetek beutazási tilalommal és európai vagyonuk befagyasztásával sújtanak. Mindez formailag nem új szankciókat jelent a teheráni rezsimmel szemben, csak az ENSZ-ben már jóváhagyott korábbiak elmélyítését. Az EU – amelyen belül a kérdésben főleg a britek, a franciák és a németek szava a döntő, ők a részesei az amerikaiak, a kínaiak és az oroszok mellett a nemzetközi hatosnak – továbbra is tartja magát a „kettős megközelítés” politikájához, miután Teherán nem adta fel urándúsítási programját. Ebben – ahogy az angol nyelv mondja – „sárgarépák” és „botok”, azaz gesztusok és büntetőintézkedések egyaránt szerepelnek. Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője bő egy hete épp egy, a polgári célú atomprogramra is kiterjedő együttműködési javaslatcsomagot vitt Teheránba. Az iráni külügy azóta is tanulmányozza ezt, bár érdemi választ még nem adott azon túl, hogy „biztatónak találja” a tervben szereplő „közös elemeket.” E terv egy két évvel ezelőtti változatát Irán elutasította, mivel abban előfeltételként fogalmazódott meg az urándúsítás felfüggesztése a tárgyalásokhoz.

A „sárgarépák” kifejezés ezúttal azért is stílusos, mert a szankciók újabb köréről ezúttal a mezőgazdasági EU-miniszterek luxembourgi ülése döntött formálisan. A 32 milliárd dolláros kapitalizációjú Melli Bankkal kapcsolatos lépésről, amely elemzők szerint még inkább a kínai piacok felé tolja az iráni gazdaságot, már jó ideje lehetett tudni. Az uniós külügyminiszterek egy hete teljesen előkészítették ezt, de egyrészt Solana teheráni útja akkor még alig fejeződött be, másrészt pedig egy amerikai bejelentés megelőlegezte az újabb büntetőintézkedést. Így úgy tűnt, hogy a huszonhetek egyszerűen az Egyesült Államokat követik. A tiltólistára újonnan felkerült személyek EU-források szerint az atom-, illetve rakétaprogramban részt vevő magasrangú funkcionáriusok.

Brüsszel