A zempléni település független polgármestere elmondta: úgy látja, már csak az ügydöntő népszavazás kezdeményezése maradt meg lehetőségként, hogy változást érjenek el a szociális segélyezés területén és a gyermekvédelmi támogatás kérdésében.

A figyelem akkor irányult Monokra, amikor a helyi képviselő-testület rendeletet hozott ezekben a tárgykörökben. A szándék nem az volt, hogy az egyébként is nehéz helyzetben élőket kényszerítsék munkára, hanem az, hogy az igazságtalan rendszert átalakítsák - emlékeztetett.

Hozzátette: a monoki döntést látva más települések is úgy döntöttek, felhívják a döntéshozók figyelmét erre a problémára.

Szepessy Zsolt szerint az emberek igénylik, hogy kifejezhessék véleményüket, egyetértenek-e a mai segélyezési rendszerrel, vagy úgy ítélik meg, szükség van annak átalakítására.

Borsod-Abaúj-Zemplénben Monok képviselő-testülete május végén döntött úgy, hogy szigorítja a segélyek folyósítását. A település képviselő-testülete két rendeletet is elfogadott a juttatások szigorításával kapcsolatban, az egyiket még áprilisban. Akkor arról döntöttek, hogy a jövőben nem kaphat gyermekvédelmi támogatást az önkormányzattól az a szülő, akinek a gyereke az iskola felszólítása ellenére sem járt be a suliba. A május 21-i ülésen pedig arról határoztak, hogy csak azok az aktív korú, egészségi állapotuk miatt nem munkaképtelen munkanélküliek kaphassanak rendszeres szociális segélyt, akik az ellenértékét közhasznú munkában az önkormányzatnál ledolgozzák.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település példáját követte Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata. Mint később kiderült, ehhez hasonló döntést hozott Mosonmagyaróvár önkormányzata is, ahol márciustól már csak az kaphat rendszeres szociális segélyt, aki - ha felajánlják neki - közmunkát is végez.

A helyi rendeletek kapcsán a kisebbségi ombudsman jelentést készített. Kállai Ernő a mintegy 30 oldalas anyagban megállapítja, hogy a települések rendeleteikben nem csak tudatosan sértenek törvényt, de felmerül a közvetett diszkrimináció lehetősége is. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa azt mondta: a problémák a mélyszegénységet érintik, viszont kisebbségi, így romaügy lett belőle, ami végiggyűrűzik az egész országon, ezért vált szükségessé hivatalból megindítania a vizsgálatot.

Múlt pénteken Szepessy Zsolt bejelentette: a rendeletet, amely szerint a szociális segélyek folyósítását közmunkához kötik, nem vonják vissza, ugyanakkor erőszakkal sem fogják azt alkalmazni. Mint hozzátette: aki segélyt kap és jelentkezik dolgozni, azt örömmel fogadják, az önkormányzat pedig - lehetőségéhez mérten - segíti majd ezeknek az embereknek a foglalkoztatását.

Az alkotmány szerint országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor.

Országos népszavazást kell tartani legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére. Az eredményes népszavazás alapján hozott döntés kötelező az Országgyűlésre.

A népszavazás mérlegelés alapján is elrendelhető, az Országgyűlés a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy legalább 100 ezer, de 200 ezernél kevesebb választópolgár kezdeményezésére elrendelheti a népszavazást, amely lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító. Az utóbbi eredménye nem köti jogilag az Országgyűlést.

Jogvédő szervezetek tiltakoznak Monok kezdeményezése ellen

Jogvédő szervezetek közös állásfoglalásban tiltakoznak Monok és a hozzá csatlakozó önkormányzatok azon döntése ellen, hogy a segélyek kifizetését feltételekhez kötik; az MTI-nek küldött hétfői közleményükben a kezdeményezést elfogadhatatlannak és törvényellenesnek tartják.

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman múlt kedden ismertette vizsgálati jelentését, amelyben megállapította: törvény- és alkotmányellenes, emellett diszkriminatív a monoki és a községhez csatlakozó más települési önkormányzatok azon döntése, hogy a segélyek kifizetését munkához kötik, ezért Monok, Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzati rendeleteinek visszavonását kérte.

Monok önkormányzata pénteken azt közölte, a rendeletet nem vonják vissza, de erőszakkal sem fogják alkalmazni, míg a település polgármestere hétfőn bejelentette: országos ügydöntő népszavazást kezdeményez a segélyezési rendszer átalakításának ügyében, ehhez aláírásgyűjtési akcióba kezd.

Országos népszavazást kell tartani legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére. Az eredményes népszavazás alapján hozott döntés kötelező az Országgyűlésre.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Polgárjogi Alapítvány, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Magyarországi Roma Parlament, valamint az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) az MTI-nek küldött hétfői közös állásfoglalásában hangsúlyozta: elfogadhatatlannak és törvényellenesnek, a jogállamiság szellemével súlyosan ellentétesnek tartják, hogy az önkormányzatok olyan feltételekhez kötik egyes szociális támogatások folyósítását, amelyek nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak, és "amely feltételek elvi szinten sem képesek a probléma kezelésére".

Véleményük szerint a rendelkezések a cigánysággal szembeni előítéletek mélyítéséhez vezetnek, e mellett a romákat nagyobb arányban hoznak hátrányosabb helyzetbe, így közvetett diszkriminációt valósítanak meg.

Megjegyzik, a rendszeres szociális segély megállapításának jelenleg is feltétele a munkavégzés. "Erre csak akkor nem kerül sor, ha az önkormányzat nem tud megfelelő közcélú munkát felajánlani. Amennyiben sor kerül ilyen jellegű munkavégzésre, akkor a segélyezés szünetel, a munkavégzés fejében pedig munkabér jár" - írják.

A jogvédő szervezetek, Kállai Ernő kezdeményezéséhez csatlakozva, azt kérik a Miniszterelnöki Hivataltól, hogy átfogó kommunikációs stratégiát alakítson ki a segélyezettekkel szembeni előítéletek kezelésére, tekintse át a szociális segélyezést és foglalkoztatást rendező jogszabályokat, majd alakítson ki olyan szabályozási rendszert, amely széles társadalmi és szakmai konszenzuson alapul.

 
(forrás: MTI)