Az elmúlt hét feszült napjait követően vasárnap ismételten fegyveres összecsapásokra került sor Libanonban. Az országának második legnagyobb városában, Tripoliban a síiták és a szunniták között éleződött ki a felekezeti és politikai szembenállás. A harcoknak a jelentések szerint két áldozata és huszonöt sebesültje van.
Fegyveres összecsapások Tripoli utcáin
Libanonban a hatalmi pozíciók arányosabb elosztásáért most az iszlám két felekezete harcol. Az Izrael elleni háború komoly változásokat indított el Libanonban. A "nyári győzelmet" követően Haszan Naszrallah lett az arab és iszlám világ hőse, amelyből aztán a Hezbollah vezetője igyekezett odahaza is politikai tőkét kovácsolni. Mindeközben a másik oldal is radikalizálódott: a libanoni szunnita csoportok körében egyre jobban terjed az ultrakonzervatív szalafita doktrína, amely eretnekként tekint a síitákra.
A hadsereg csapatainak bevetése megfékezte ugyan a felekezeti harcokat, de hogy mi lesz a konfliktus jövője most is attól függ, hogy a katonaság meg tudja-e őrizni a felekezeten kívüliségét, vagy a szektariánus törések ismételten felemésztik az erejét.
Az erőszak eszkalálódását egyelőre meg lehet akadályozni, de az alacsony intenzitású összecsapások száma növekedhet, miután a felek mindkét oldalon úgy vélhetik, hogy kifizetődőbb saját hatalmukat önállóan erősíteni, mintsem a működő kormányzatban részt venni.
A közel egy hónapja megköttetett dohai megállapodás, majd Michel Szulejman tábornok köztársasági elnökké választása egyaránt reményt keltő események voltak a libanoni megbékélést illetően, a mostani fegyveres összecsapások azonban mindenképpen figyelmeztető jelként szolgálhatnak. A főbb kérdések ugyanis továbbra sem eldöntöttek. Így például nem született megoldás a Hezbollah fegyvereinek ügyében, mint ahogyan a koalíciós kormányzatot sem sikerült még felállítani. S amilyen könnyen a megállapodás létrejött, ugyanolyan könnyen sor kerülhet sor a konfliktus újbóli elmélyülésére is.
A libanoni konfliktus pedig, akárcsak korábban, most is többről szól, mint egyszerűen a piciny ország hatalmi pozícióinak igazságos elosztásáról. Azonban míg egykoron az izraeli-palesztin ellentét játszott szerepet, addig manapság leginkább az amerikai-iráni rivalizálás, valamint a szaúdi-iráni regionális hatalmi és felekezeti szembenállás áll a háttérben. Libanon sorsa ismételten nagyban függ attól, hogy mi történik a szélesebb közel-keleti régióban, illetve, hogy hogyan alakul a főbb szereplők (Irán, Szíria, Szaúd-Arábia, Izrael és az Egyesült Államok) egymással való viszonya.
