Ki kell használni az Európai Innovációs és Technológiai Intézet Budapestre költözéséből adódó lehetőséget - véli Polgárné Májer Ildikó, a Versenyképes Mikro-, Kis- és Középvállalatok Magyarországi Egyesületének elnöke, a Valdeal Zrt. vezérigazgatója. A jelentős részben innovatív vállalatokat tömörítő egyesület szerint ez a döntés sem feledtetheti azt a tényt, hogy az innovációra fordított költségvetési pénzeket tekintve hazánk az Európai Unió sereghajtói között van. Ennek megváltoztatására kevés a sok hangzatos jelszó és ígéret: be kell bizonyítani, hogy Budapest méltán lett az új európai uniós szervezet székhelye. Az új központ Magyarországnak esély, mellyel élni kell! Az államnak - a magántőke mellett - azonban a mainál jóval nagyobb szerepet kell vállalnia, ha állni akarja az ország a versenyt - hogy Magyarország valóban központjává válhasson az európai innovációnak.

Magyarország szellemi termékekben nagyon gazdag, csak ezeket ki is kell "bányászni". Sőt utána meg kell szervezni a hasznosítást, hogy az értékes ötletből jó üzlet lehessen. A ValDeal eddig már több mint 600 innovatív projektet értékelt, majd a legjobbakat üzleti inkubációs szolgáltatásaival segíti. Több találmány, termékfejlesztés ma már komoly nemzetközi sikerrel kecsegtet. Az innovációval tehát komoly gazdasági eredmények érhetőek el. Azt is bizonyították, hogy van olyan magántőke, amelyet tulajdonosaik hajlandóak kockára tenni e téren is.

Polgárné Májer Ildikó szerint meg kell változtatni az innovációs szektor szereplőinek mentalitását. Az nem megy, hogy egyesek egymás ellen dolgoznak, széthúznak, politikai okok miatt betartanak a másiknak. Azt sem várhatjuk el, hogy a multinacionális cégek a lehetőségeiknél többet fordítsanak kutatás-fejlesztésre. A jelenleg a túlélésükért küzdő kis- és középvállalkozások pedig csak akkor kutatnak és fejlesztenek, ha az intézményrendszer, az adórendszer "innovációbarátabb" lesz. Ha nem lesz ilyen célra felszabadítható pénz, akkor pusztán pályázati forrásokból nem indítható be az innováció. Ha minden a jelenlegi formájában marad, akkor vágyálom azt remélni, hogy a cégek jelentősen növelik kutatási ráfordításaikat.

- Ne várja senki, hogy a brüsszeli döntésnek közvetlen hatása lesz a hazai kutatás-fejlesztésre. Nem segélyt kaptunk, hanem egy lehetőséget a kitörésre ezen a területen - figyelmeztet Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Közvetett haszna természetesen lehet, ha kellően intelligensen használjuk ki az ebből adódó lehetőségeket. A munkatársak közé például akkor kerülhetnek magyarok, ha megfelelnek a kőkemény uniós szabályoknak. A központnak köszönhetően némileg emelkedik a konferenciaturizmus, de ennél sokkal fontosabb hozadék az lehet, hogy az ország számára ez egy kiváló reklámlehetőség. Azt üzeni kifelé, hogy - noha a számok nem ezt mutatják - nálunk komolyan veszik a kutatás-fejlesztést. És valóban elképzelhető, hogy a központ miatt egyes cégek jobban odafigyelnek az innovációra. Az sem kizárt, hogy újabb multinacionális cégek éppen emiatt döntenek mellettünk.

Szabó Gábor szerint ez a döntés nem oldozza fel a hazai döntéshozókat azon kötelességük alól, hogy tovább keressék a hazai kutatás-fejlesztés fellendítésének módját. Ha azonban a hazai kutatás-fejlesztési mutatók tovább romlanak, az nevetségessé tesz bennünket a világ előtt.