Foglalkozni kell a magas nyersanyagárak kapcsán felvetett extraadó ötletével Magyarországon is - mondta Veres János pénzügyminiszter, aki szerint az extraprofitra kivetett Robin Hood-adó ötlete korábban az uniós, majd az ázsiai pénzügyminiszterek tanácskozásán is felmerült már, ráadásul közel sem biztos, hogy csak az olajcégeket érinti majd.
Robin Hood a kutak előtt
A magas nyersanyagárak kapcsán felvetett extraadó ügyében a hétvégi EU-állásfoglalás meglepően gyorsan született - a pénzügyminiszter szerint. Veres János úgy látja: az unió nem emelne kifogást egy ilyen ágazati adó bevezetése ellen, ám ennek hatásait meg kell vizsgálni. Veres körültekintő vizsgálatot ígért, amelyet a pénzügyi tárca a következő két hónapban végez el. Az uniós állásfoglalás a miniszter szerint energiatársaságokról beszél, vagyis nemcsak az olajcégek, hanem más energiaágazatok többletnyereségének esetleges megadóztatását is vizsgálni kell. Több száz cég lehet érintett Magyarországon, ám túlzott bevételi reményeket nem szabad táplálni: a miniszter szerint tízmilliárdokról nem lehet szó. A hatásvizsgálat során figyelembe kell majd venni azt is - hangoztatta a miniszter -, hogy egy ilyen adónak milyen hatása lehet az energiaipari beruházásokra, megjelenhet-e az árakban, és - ha csak bizonyos szektorra vetik ki ezeket - torzíthatja-e a piacot. Az adó mértékének meghatározásakor figyelni kell arra, hogy az esetleges új teher ne járjon negatív hatásokkal. Veres János szerint a Robin Hood-adóból származó összegeket leginkább a szociális támogatásokra kellene fordítani: például a gáz- és távhőár-kompenzáció emelésére. (A Robin Hood-adó külföldi karrierjéről cikkünk a 14. oldalon.)
Magyarországon már most két különadó működik, mindkettő bevezetésénél voltak gondjai a kormánynak az érintett vállalati vezetőkkel. A majd minden vállalat által fizetendő szolidaritási adót a magyar gazdaság nehéz helyzetére tekintettel vetették ki 2006-ban, átmeneti jelleggel. Miután a nyereség 4 százalékát jelentő adó a tervek szerint az idén 170 milliárdos bevételt hoz a büdzsének, az átmenet várhatóan hosszúra nyúlik. Ezt elvileg minden vállalati nyereség után fizetni kellett volna, ám az Audi határozott fellépése után a kormány úgy döntött: némi jóváírást lehetővé tesz belőle.
A banki különadót egyik első intézkedéseként kezdeményezte a Gyurcsány-kabinet 2004-ben. A szinte az OTP Bankra szabott eredeti adóterv tíz nap alatt vérzett el. Miután Gyurcsány Ferenc meglátogatta Csányi Sándort, a bank vezetőjét, már csak a kamatnyereséget terhelte meg a kormány, és megígérte: ezt is csak két évig teszi. Az átmeneti adó megszüntetése után 2007-től újabb extrát róttak ki a pénzintézetekre: az állami támogatású lakáshitelek után kell fizetni.
A másik most felvetett EU-s adóterv, a Tobin okozhat még fejfájást Magyarországnak, hiába mondta a miniszterelnök tegnapelőtt Brüszszelben, hogy érzi a létjogosultságát. Ez a spekulációs tőkemozgások adóztatásáról szól - csakhogy ezen a ponton kérdés, mit is értünk spekulációs tőkén. A magyar állampapírokban például meglehetősen nagy az olyan befektetési alapok részesedése, amelyek a nagyobb kockázatot is vállalják. Spekulációs tőkének minősíthető a tőzsdei befektetések jó része is. Ezek megadóztatása Magyarországon ahhoz is vezethetne, hogy elpártolnak a befektetők. A valószínűbb az, hogy az adó mértékének megfelelő többletet várnak, ami nagyobb kamatokat jelent az állampapírpiacon. Azaz amit az adóval nyerne az állam, azt az adósság terhében vélhetően ki is fizetné.
A magyar szabályozás a Robin Hood- adó kérdésében már megelőzte az európai gyakorlatot: bányajáradék és extra bányajáradék címen a Mol már évek óta az európai átlag többszörösét fizeti a hazai gáztermelés után - mondta lapunknak Somlyai Dóra, a cég kommunikációs vezetője. Ez szerinte példátlan mind nagyságrendjében, mind logikájában, hiszen árfüggő, vagyis az árak növekedésével automatikusan emelkedik a bányajáradék is, elvonva ezáltal a többletbevétel csaknem teljes mértékét. A Mol által fizetett bányajáradék 2007-ben közel 100 milliárd forintot tett ki, amelyből 66 milliárd egyenesen a gázár-kompenzációs kaszszába megy. A Mol által fizetett bányajáradékkulcs a legmagasabb Európában, mintegy tízszerese annak, mint amit például az OMV fizet Romániában.
A Mol kivilágított százhalombattai finomítója. Baljós árnyak
