Majdnem háromszázan döntöttek úgy, kiállításmegnyitóval töltik a múlt szombat délelőttjüket Sanghajban. Jöttek-mentek az üvegparavánok között, meglepve vették tudomásul, hogy a kiállítás helyszínét adó Amerikai Klub is Hudec munkája. A félhangos beszélgetés és a fogadás zajai közepette csak a sajtóanyagból lehetett kideríteni, hogy Hajba Tamás főkonzul, valamint Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke mellett kik is szónokolnak: többek között a Sanghaji Várostervezési Hivatal elnökhelyettese, a Huangpu kerületi kormányzat, a Sanghaji Műemlékvédelmi Hivatal és a Tongji Egyetem képviselői.

A paravánerdők végére öszszeáll Hudec László cirkalmas életútja. A Besztercebányán 1893-ban született Hudec apja, Hugyecz György is ezen a pályán tette le névjegyét. 1900-ban például alvállalkozóként ő építette a budapesti millenniumi földalatti vasbeton alagútját. László gyerekkorában persze nem ábrándozott harminc év Sanghajról, ahogy nyilván szibériai hadifogságról sem, ahonnan 1918-ban szökött el Kínába. Hamis, cirill betűs okiratának átírásakor vált Hugyeczből Hudeccé.

Hamar feltalálta magát a Műegyetemet végzett, huszonöt éves fiatalember. A hadifogság alatt megtanult angolul, és Sanghajban egy amerikai építészirodához szerződött. Pár évvel később elvette a gazdag, svájci-német családból származó Gisella Meyert, és nem kellett sokáig várnia, hogy az egyik legkeresettebb építész legyen Sanghajban. A besztercebányai családi birtok javát Trianon után a csehszlovák hatóságok elkobozták. 1928-ban kézhez kapta a visszahonosítási okiratot, de csak 1940-ben tehette le a magyar állampolgársági esküt a tokiói magyar nagykövetségen. Több mint hatvan, főként art deco stílusú házat épített Sanghajban, ebből huszonhárom ma már műemlék. Nemcsak középületek, kórházak, mozik, szállók dicsérik nevét, hanem magánházak is - tele a legmodernebb berendezésekkel. A kiállításra megjelent kétnyelvű album szerint a Nagy Filmszínház a Távol-Kelet legjobb teátrumaként vált ismertté a harmincas években, a huszonkét emeletes Park Hotelt a nyolcvanas évekig Ázsia legmagasabb épületeként tartották számon.

Volt ő a sanghaji magyar egyesület elnöke és a negyvenes években az első magyar tiszteletbeli konzul is. A második világháború alatt magyar zsidókat segített, előtte több felekezetnek is ingyen épített templomot. Mikor 1948-ban el kellett hagynia az országot, feleségével, gyerekeivel Svájcba költözött. Onnan Rómába utazott, és egy jezsuitáktól kapott levelet vitt magával. Az írás súlyát mutatja, hogy XII. Pius pápa fogadta őt, és felkérte, statikus mérnökként vegyen részt Szent Péter sírjának feltárásában. 1949-ben Amerikában telepedett le, itt hunyt el 1958-ban.

Születésének 115., halálának 50. évfordulója adta az apropót a sanghaji magyar főkonzulátusnak, hogy az idén az építészre emlékezzen. Céljuk az is, hogy Magyarországon is nagyobb figyelmet fordítsanak Hudecre, akiről eddig alig lehetett hallani. Hajbáné Nagy Judit oktatási, kulturális szakdiplomata meséli, hatalmas az érdeklődés, a kiállítást a június 14-i megnyitó óta például több százan látták. A meg sem hirdetett műemlékvédelmi sétáikon is tolongtak. Az év második felében folytatják a kutatásokat, az előadásokat és szemináriumokat, lesz korhű divatbemutató, s dolgoznak egy kétoldalú műemlék-felújítási projekten, valamint Deke Erh kínai fotóművész kéthetes magyarországi látogatásának szervezésén.

A fotográfus, aki Stein Aurél nyomán újrafotózta a selyemutat, nagy rajongója Hudecnek. - Sanghaji házai az életünk részét képezik - mondja, és nem titkolja, azért is látogat augusztusban Magyarországra és Besztercebányára, hogy az építész emlékeit kutassa. Hudec-könyvének borítóját már megtervezte, a "belseje" karácsonyra készül el.

Hudec nyomában jár az egyik testvér unokája, Jánossy Péter Sámuel is. Az Ybl-díjas építész az idén már másodszorra utazott Sanghajba, hogy műemléki szakértőkkel tárgyaljon a nagybácsi két épületének felújításáról. - A felmérések már elindultak - újságolja. - A munkában a Tongji Egyetem műemlékvédelmi szakértői is közreműködnének. A sanghaji kormányzat tervei szerint Hudec családi házát felújítják még a tél előtt, és készek tárgyalni az épület hosszú távú hasznosításáról - kínai-magyar kulturális célokra. Egy részét emlékszobának is be lehetne rendezni, az eredetivel megegyező bútorokkal.

Jánossy nem csak tárgyalni ment Sanghajba. Családi dokumentumokat is vitt a kiállításhoz. A vitrinben megcsodálható Hudec nemzetiszínnel ékesített építészi levélpapírja, valamint tucatnyi képeslapja. Nagymamája és nagybátyja egyébként sokat levelezett, Hudec még pénzt is küldött húgának, hogy divatszalont nyithasson, továbbá arra kérte, vegyen neki birtokot Magyarországon. A nógrádi, kétezer hektáros területen jól gazdálkodott a húg - mintagazdasága az első földosztáskor lett semmivé.

A magyar tervezőre az Amerikai Klubban emlékeznek