Félteni persze nem kell, a lépést nyilván rövid fejszámolás előzte meg, amely során kiderült, hogy 300 millió dollár több mint 85 millió. Az előbbi összeg az, amelyet a szakértők szerint minimum össze fog kalapozni az interneten. Az utóbbi az, amelyet az államtól kapna, ha erről lemondana.

A pénz a végleges jelöltté választástól, Obama esetében augusztus végétől, John McCain számára szeptember elejétől a november 4-i szavazásig tartó időszakra jár. Obama korábban azt ígérte, hogy igénybe veszi a szövetségi támogatást, ha erről meg tud állapodni a republikánus jelölttel. Most arra hivatkozva táncolt vissza, hogy McCain, bár az állami finanszírozásnál marad, nyilvánvalóan nem hajlandó visszafogni a republikánusok "szürke" kampánygépezetét, amely 2004-ben karaktergyilkosságot követett el John Kerry ellen.

A Demokrata Párt évtizedek óta először van pénzügyi előnyben. Eddig a republikánusok voltak gazdagabbak, ám most fordult a kocka: McCain április végéig 93 millió dollárt kapott, Obama ennek csaknem a háromszorosát. A sors iróniája, hogy ebben nagy része van annak a szerepnek, amelyet a republikánus jelölt korábban a kampányfinanszírozás reformjában játszott. A cél az volt, hogy ne a milliomosok és a nagyvállalatok döntsék el, ki lesz az Egyesült Államok elnöke, amiért az érintettek megnehezteltek McCainre, és most pénzmegvonással büntetik. Az arizonai szenátor egy időben olyan rosszul állt, hogy magának kellett cipelnie a bőröndjeit és turistaosztályon repült. Ez már a múlt, de ideje jelentős részét most is pénzfelhajtó rendezvényekre kell fordítania, míg ellenfele erőfeszítés nélkül, a netről kap támogatást.

Obama április végéig gyűjtött 272 milliójának csaknem fele 200 dollár alatti egyéni felajánlásokból jött össze, vagyis hívei messze nem merítették ki a 2300 dolláros limitet. A másfélmillió nevet tartalmazó levelezési lista most kibővül Hillary Clinton eddigi támogatóival, akiknek segítségével Obama őszre könnyen átlépheti a félmilliárd dolláros álomhatárt. A négy-hatszoros anyagi fölény óriási nyomás alá helyezheti McCaint. Obama nemcsak az ingadozó államokat veheti célba, hanem olyan médiapiacokat is megtámadhat, mint Texas vagy Georgia, amelyek eddig biztos republikánus fellegvárnak számítottak. Ha McCain ezeken a helyeken védekezésre kényszerül, még kevesebb pénze marad az elsőséget eldöntő államokra, Indianára, Iowára, Pennsylvaniára, Ohióra, Michiganre és Floridára. Az első csapás már az augusztusi olimpiai közvetítések alatt várható: Obamának annyi pénze lesz, hogy még a jócskán megemelt hirdetési tarifákat is győzni fogja. McCain erről nem is álmodhat.

A pénz azonban, mint öt éve, a szabadon felhasználható "puha pénzek" gyakorlatát megtiltó McCain-Feingold-törvényt tárgyalva az amerikai legfelső bíróság is megállapította, "mint a víz, mindig megtalálja az utat". A jelöltekre érvényes 2300 dolláros határon túl egy-egy donor évente 28 500 dollárt adhat a pártoknak, és gyakorlatilag korlátlanul támogathatja a nem jelölteket, hanem "ügyeket" felkaroló, 527-es szervezeteket. Utóbbiak neve az adómentességhez szükséges formanyomtatvány számából ered.

Obamát az állami rendszerből való kilépés miatt nemcsak a McCain-kampány támadja, hanem a nagytőke politikai túlhatalma ellen fellépő liberális szervezetek is. Mások azzal védik, hogy az internetes pénzgyűjtés demokratizálja a politikai kampányt, és gyakorlatilag minden amerikai számára beleszólást enged a választások kimenetelébe. Russell Feingold szenátor, a mostani szabályozás társszerzője rossz ötletnek tartja a kilépést, de azt mondta, reméli, az új kampányfinanszírozási rendszert majd Obama elnökkel közösen dolgozzák ki.

A demokraták jelöltjének nincs gondja a magánrepülőgépre sem