Az ebből származó bevételt szociális kompenzációra - elsősorban távhőtámogatásra - használná fel a kormány. Meg fogják vizsgálni az összes felhasználási lehetőséget, amit az EU meg fog állapítani, így az energiatakarékosságot célzó fejlesztések támogatását is, de a szociális célú kompenzációt tartja a kormány fontosabbnak - mondta Veres János. A miniszter szerint ebből az adóból nehezen képzelhető el több tízmilliárd forintos bevétel.

Arra a kérdésre, hogy az új különadót csak az olajcégeknek kellene-e fizetni, a pénzügyminiszter azt válaszolta: az EU soros értekezletén az energiacégekről született állásfoglalás. A tagországoknak meg kell vizsgálniuk valamennyi energiacég helyzetét és érdekeltségét; Magyarországon a miniszter szerint az új adó néhány száz energetikával foglalkozó cégre terjedhet ki. Az adó mértékét úgy kellene megállapítani, hogy ne fogja vissza a beruházásokat, ne legyen árnövelő hatású, és ne torzítsa a piacot - mondta Veres János.

Eddig is volt olyan szabályozás, amely az adóbevételek egy részéből a magas energiaárak miatt szociális alapon gázártámogatást nyújtott a lakosságnak; az említett forrásból valószínűleg hasonló jellegű célokat lehet majd részben vagy egészben finanszírozni - mondta a pénzügyminiszter. Veres János szerint a következő két hónapban el lehet végezni a szükséges társadalmi egyeztetéseket is, és a javaslat az őszi parlamenti ülésszakra az adócsomag részeként elkészülhet.

A pénzügyminiszter azt reméli, hogy a fuvarozókkal a következő hetekben megállapodás születhet. A kormány a jövedéki adó mérséklését célzó kérésére még a nyári szabadságok megkezdése, vagyis július 22-e előtt válaszra számít Brüsszelből.

Veres János elmondta: ha az Európai Bizottság pozitív döntést hoz, akkor a mértékekről is határozni fog. Magyarország azt kérte, hogy engedjék meg a fuvarozói gázolaj jövedéki adójának leszállítását az európai minimumszintig. A minimum adószint a benzinnél 359 EUR/1.000 liter, a gázolajnál 302 EUR/1.000 liter. Miután 2007 októbere első munkanapjának árfolyamát kell alkalmazni, ami 251,42 forint, a gázolaj esetében 9,10 forint az a különbség, amire Magyarország benyújtotta derogációs kérelmét.  

A pénzügyminiszter Orbán Viktor azon brüsszeli nyilatkozatára reagálva, amely szerint a magyar kormánynak lehetősége lett volna arra, hogy a jövedéki adó mérséklésével csökkentse az üzemanyagárat, elmondta: az Orbán-kormány az adózási fejezet lezárásakor csak a cigaretta esetében kért derogációt.

Az érvényes szabályozás alapján, az Orbán-kormány idején megkötött társulási szerződés alapján nincs lehetőség arra, hogy derogációt alkalmazva a jövedéki adó mérséklésével csökkentsük az árat a fuvarozók számára - jelentette ki a miniszter.

"Kár olyannal hitegetni a magyar választópolgárokat, ami nem valós lehetőség, főleg nem kell ilyet tenni, ha valakinek még személyes szerepe is van abban, hogy nem kértek erre az adótételre annak idején derogációt" - tette hozzá.

A miniszter felhívta a figyelmet: a gázolaj jövedéki adója 2002 óta nem változott; 2002-ben 89,2 forint volt az adó mértéke, ám az új kormány 85 forintra módosította 2002 nyarán. Kevés olyan ország van Európában, ahol ezt az adótételt a kormányok ne emelték volna - hangsúlyozta Veres János.  

A pénzügyminiszter cáfolta a Fidesz azon állítását, amely szerint a büdzsének 30 milliárd forint többletbevétele származott a rendkívül magas energiaárakból.

Veres János elmondta: a Pénzügyminisztérium (PM) számításai szerint az első négy hónapban a benzinből valószínűleg nem keletkezett többlet áfabevétel, mert a fogyasztás alacsonyabb volt. A gázolaj-fogyasztás ugyan a terveknek megfelelt, ám 90 százalékban olyan vevők használják fel, akik az áfát visszaigényelhetik, így itt mintegy 2 milliárd forint plusz bevételről lehet szó.  

A jövedéki adó fix összeg, a gázolaj esetében 85 forint, a benzinnél 103,5 forint literenként - hívta fel a figyelmet a pénzügyminiszter. Ebből nem csupán bevételi többlet nem keletkezett, hanem elmaradt a bevétel a várttól a kisebb benzinfelhasználás miatt.  

Az élelmiszerárak áfacsökkentéssel való kompenzálására Veres János nem lát lehetőséget. Elmondta: az uniós pénzügyminiszterek 2005 szeptemberében azt a közös álláspontot fogadták el - s ehhez tartja is magát valamennyi ország azóta -, hogy áremelkedésre egyetlen uniós ország sem reagál az adómértékek csökkentésével. "Magyarország ezt tekinti magára nézve ma is irányadónak, ezért az adómértékek csökkentését sem az agrárárak esetében, sem más áruk esetében nem látom helyes folyamatnak. Az ilyen lépés nem serkent takarékosságra, nem ösztönöz az alternatív megoldások keresésére, s nem az adott ország polgárait kedvezményezi, hanem a beszállítókat vagy éppen a kitermelő országokat" - hangsúlyozta Veres János.

A pénzügyminiszter szerint a takarékosság, az energiamegtakarítás irányába kell menni; arra van elfogadott irányelv az Európai Unión belül, hogy az energiatakarékos megoldásokat támogassák az országok. Magyarországon is van ilyen támogatási rendszer, példaként a Panel Plusz programot és a lakások energiatakarékos fűtésre való átállításának támogatását említette.

(MTI)