Több uniós vezető, köztük Sarkozy elnök és Merkel kancellár szerint is leáll az EU bővítése, amíg nincs új szerződés. Már a brit ratifikáció sem biztos. A huszonhetek mindenesetre eltörölték a Kubával szembeni, már eddig is felfüggesztett szankciókat.
Leállíthatják az EU bővítését
Nicolas Sarkozy francia államfő, aki tíz nap múlva átveszi az uniós stafétabotot szlovén kollégájától, júliusban Dublinba látogat – a többit pedig majd meglátjuk. Ennyi, és nem több dőlt el péntekre a brüsszeli EU-csúcson azzal kapcsolatban, hogyan lábalhatnak ki a huszonhetek a múlt heti ír népszavazási eredmény okozta válságból. Brian Cowen ír kormányfő nem tudta megerősíteni, hogy országában új népszavazást rendeznek majd – de éppenséggel nem is zárta ki ezt a lehetoséget. Több tagállam ellenezte, hogy már most pontos ütemtervet vázoljanak fel, így az írek feltehetőleg az októberi uniós csúcsig időt kapnak. – Közös európai ügyünk a lisszaboni szerződés elfogadása, a ratifikáció sikere. A cél az, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokat már az új szabályok szerint tarthassák meg. Ehhez a következő hónapokban nagyon sok konzultációra lesz szükség. Egymásra vagyunk utalva. Ősszel nézzük meg, kialakítható-e márciusra az egyezség – mondta sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc kormányfő.
A csehek vonakodása miatt az EU a ratifikáció egyértelmű folytatása mellett sem állhat ki. Ezzel ugyanis prejudikálná a prágai alkotmánybíróság majdani döntését, amely az euroszkeptikus, konzervatív ODS-szenátorok kérésére vizsgálja, hogy összeegyeztethető-e a lisszaboni szerződés a cseh alaptörvénnyel. Mirek Topolánek miniszterelnök, mint mondta, “arra sem tenne száz koronát”, hogy a szöveg átmegy a prágai parlamenten, bár – tette hozzá -, ő feltette karrierjét a szerződésre, amelyhez aláírását adta. Nagy kérdés, mit lép majd Václav Klaus, a szerződést már múlt péntek óta temető államfő.
Eközben az eddig biztosnak tűnő szerdai brit ratifikáció sem az többé. Gordon Brown brit miniszterelnök bejelentette: a folyamat nem zárult le, amíg a londoni felsőbíróság meg nem hozza ítéletét (várhatóan a jövő héten) azzal a keresettel kapcsolatban, amelyben egy állampolgár a népszavazás kimondását követeli. Franciaország egyébként összekülönbözött az Európai Bizottsággal, hogy ki befolyásolta negatív irányban az ír szavazókat. Sarkozy Peter Mandelsont, a brit uniós biztost hibáztatja, aki szerinte feláldozza az európai mezőgazdaságot a WTO-tárgyalásokon, míg Brüsszel szerint Bernard Kouchner francia főkülügyér kotnyeleskedett sokat. Párizs Berlinnel is ütköztette nézeit, mégpedig az üzemanyag áfatartamának maximálása kapcsán (Sarkozy javaslatát a forgalmi adó csökkentésére már júniusban lesöpörte az asztalról az EU pénzügyminisztereinek tanácsa), de annyit elért: felkérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen hatástanulmányt.
Több tagállam jó apropót lát az ír “nem” kapcsán ara, hogy a féket nyomja az uniós bővítésben. Elsosorban persze Törökország minél közelebb kerülésétől félve – amely a hét elején újabb két tárgyalási fejezetet nyithatott meg – Sarkozy és Angela Merkel német kancellár is úgy vélte: nincs tagfelvétel, amíg nincs új szerződés, az EU ugyanis a hatályos “nizzai” alapokon már nem bővíthető tovább. Ez ellen Donald Tusk lengyel kormányfő kelt ki a legélesebben, “elfogadhatatlannak” nevezte álláspontjukat. – Nem Ukrajna, nem Szerbia, Horvátország vagy Törökország tartott népszavazást, amely a “nem” eredményt hozta – hangoztatta. Az évek óta tagjelöltként az előszobában várakozó Macedóniának ezúttal is csak biztató szavakkal kellett beérnie.
A huszonhetek újabb szankciókat helyeztek kilátásba Robert Mugabe zimbabwei vezetővel szemben az elnökválasztások jövő heti második fordulója előtt, viszont látványosan nyitottak Havanna irányában. Emiatt a kubai ellenzék képviselői máris felháborodásukat fejezték ki. Az EU – elsősorban spanyol szorgalmazásra – péntekre virradóra eltörölte a már évek óta amúgy is felfüggesztett szankciókat a Castro-rendszerrel szemben. A mégoly óvatos havannai nyitást jutalmazó gesztust ugyanakkor – főleg cseh sürgetésre – azzal fejelték meg, hogy a kubai emberjogi helyzetet továbbra is évente górcső alá veszik.
Kedden konzultál arról az MSZP frakciója, hogy milyen kompenzációt kapjanak a szociálisan rászorulók, elsősorban a távfűtéses lakásokban élők – jelentette be pénteken, Brüsszelben Gyurcsány Ferenc. Ez az egyik eszköz, amelyet az EU a tagállamok kezébe ad a magas olajár hatásainak csökkentésére. A miniszterelnök “nagyon kínosnak” nevezte “valakire nézve” Orbán Viktor előzi napi megjegyzését, miszerint hazugság a teendőkben az unióra mutogatni: az adócsökkentés járható út a tagállamok számára. – Vagy az ellenzék vezetőjére vagy pedig a pénzügyminiszterre nézve kínos ez, valamelyikük öt év után sem ismeri Magyarország EU-csatlakozási szerződését. Érdemes utánanézni, kinek van igaza – fogalmazott a kormányfő, aki szerint az adócsökkentés azért sem járható út hosszú távon, mert nem az adótartalom teszi ki a magas üzemanyagár nagy részét. A DaimlerChryslernek nyújtott magyar ellentételezéssel kapcsolatos hírekre reagálva Gyurcsány azt mondta: amíg a végső megállapodás meg nem születik erről, beleértve az Európai Unióval valót is, nem mondja pontosan meg, mennyivel támogatta a kormány a Mercedes-gyár létrehozását az adófizetők pénzéből. – Azt elmondhatom viszont, hogy a támogatás befektetésként is megtérül, hiszen négy év majdani adóbevételiből visszajön – tette hozzá.
