Szepessy Zsolt közölte: "az első perctől azt hangsúlyozza", nem az a cél, hogy munkára kényszerítse az egyébként is nehéz  helyzetben élőket, és hogy az emberek pénzét elvegye, hanem az, hogy  felhívják a döntéshozók figyelmét a hibás rendszerre - fejtette ki  véleményét a polgármester.

Hozzátette: aki segélyt kap és jelentkezik dolgozni, azt örömmel  fogadják, az önkormányzat pedig - lehetőségéhez mérten - segíti majd  ezeknek az embereknek a foglalkoztatását.

A monoki önkormányzat döntése megmutatta, ebben a kérdésben  társadalmi összefogás van. A településre azóta az ország számos  pontjáról érkezett megkeresés: munkalehetőséget, építési anyagot,  sőt a közmunkához szükséges szerszámokra még készpénzt is  felajánlottak.

A helyi lakosság a monoki döntés mellett áll, támogatja ennek a  modellnek az országos kiszélesítését, és bizalommal várja a  Parlament őszi ülésszakában a döntést ez ügyben - fűzte hozzá.

Borsod-Abaúj-Zemplénben Monok képviselő-testülete május végén  döntött úgy, hogy szigorítja a segélyek folyósítását. A település  képviselő-testülete két rendeletet is elfogadott a juttatások  szigorításával kapcsolatban, az egyiket még áprilisban. Akkor arról  döntöttek, hogy a jövőben nem kaphat gyermekvédelmi támogatást az  önkormányzattól az a szülő, akinek a gyermeke az iskola felszólítása  ellenére sem látogatja az oktatási intézményt. A május 21-i ülésen  pedig arról határoztak, hogy csak azok az aktív korú, egészségi  állapotuk miatt nem munkaképtelen munkanélküliek kaphassanak  rendszeres szociális segélyt, akik annak ellenértékét közhasznú  munkában az önkormányzatnál ledolgozzák.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település példáját követte  Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata. Mint később kiderült,  ehhez hasonló döntést hozott Mosonmagyaróvár önkormányzata is, ahol  márciustól már csak az kaphat rendszeres szociális segélyt, aki - ha  felajánlják neki - közmunkát is végez.

A helyi rendeletek kapcsán a kisebbségi ombudsman jelentést  készített. Kállai Ernő a mintegy 30 oldalas anyagban megállapítja,  hogy a települések rendeleteikben nem csak tudatosan sértenek  törvényt, de felmerül a közvetett diszkrimináció lehetősége is. A  nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa azt  mondta: a problémák a mélyszegénységet érintik, viszont kisebbségi,  így romaügy lett belőle, ami végiggyűrűzik az egész országon, ezért  vált szükségessé hivatalból megindítania a vizsgálatot.

Monok, Ivád és Kerepes polgármestere nyílt levélben  utasította vissza Kállai Ernő kisebbségi ombudsman vizsgálatának  következtetéseit a "segélyt munkáért" kezdeményezés ügyében.

A három önkormányzati vezető leszögezte: Kállai Ernő a  "szalonrasszizmus" felemlítésével szakmai alkalmatlanságát  bizonyította, az pedig, hogy a kisebbségi ombudsman a sorok között  megbúvó kirekesztő gondolkodásmódról beszél, "a Rákosi- és a Kádár-korszak legsötétebb gondolatrendőrségét" juttatja eszükbe.

(MTI)