Sokan társadalmi nyomásra válnak melegekké, divatba jött a homoszexualitás - állítja Bíró László katolikus püspök. Maguk a melegek mást tapasztalnak. Többségük a rejtőzködést választja: így védekeznek a kirekesztés ellen.
Divatba jöttek a melegek?
A katolikus egyház már akkor tiltakozott a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény ellen, amikor az még csak javaslat formájában létezett. A püspöki kar tavaly novemberi állásfoglalása szerint minden kísérlet, amely a házasságon kívüli párkapcsolatot - beleértve az azonos neműek együttélését - jogi eszközökkel a házasság intézményéhez közelíti, gyengíti a "társadalom életerejét, veszélyezteti a fiatalok döntési szabadságát, valamint a felnövekvő gyermekek egészséges fejlődését".
A törvényjavaslatot azonban a parlament elfogadta: jelenlegi állás szerint a jövő év január elsejétől a melegek is hasonló jogokat élveznek, mint a házastársak. (Eltekintve attól, hogy gyereket nem fogadhatnak örökbe.)
A melegek regisztrált élettársi kapcsolata téma volt a püspöki kar székhelyén tartott tegnapi sajtórendezvényen is. Hámori Antal jogtudományi és kánonjogi doktor, a Magyar Katolikus Családegyesület Életvédő Fórumának alelnöke az Alkotmánybírósághoz fordult a parlament döntése miatt. A törvény szerinte sérti a férfi és nő életközösségén alapuló házasság jogintézményét. Mindez - konstatálta Hámori Antal - káros az "emberi faj szaporodása" szempontjából is: házasságjogi szabályozással olyan életközösséget kell elismerni, amely "gyermekek nemzésére és nevelésére irányul".
Bíró László püspök, a püspöki kar családbizottságának elnöke szintén kifogásolta, hogy az azonos neműek regisztrált párkapcsolatban élhetnek majd. Kérdésünkre, hogy az egyház egyetértene-e azzal, ha a törvény általánosságban tiltaná a meleg párkapcsolatokat (magyarul: büntetné a homoszexualitást), a püspök kitérő választ adott. Az ilyen kapcsolatok - vélekedett - nem a jövő társadalmát építik: homoszexualitás mindig is volt és mindig is lesz, de ennek "nem örülünk". Bíró László megállapította, hogy divatba jött a homoszexualitás, sokan nem genetikai okokból, hanem "társadalmi nyomásra" válnak meleggé. Érdeklődésünkre, hogy mire alapozza állítását, egy meg nem nevezett pszichiáterre hivatkozott.
A közeljövőben esedékes budapesti melegfelvonulást a rendőrség először nem engedélyezte, aztán mégis. A szélsőjobboldal a tavalyi akció megismétlésére készül: a világhálón tojásdobáló ellentüntetőket verbuválnak. A püspök érdemben nem kívánt véleményt mondani se a felvonulásról, se a tervezett ellendemonstrációról. Csak annyit közölt: "nem fogok ott lenni, egyik csoportban sem".
Miközben a püspök túlzottnak találja a homoszexualitás propagandáját, maguk a melegek továbbra is kiszolgáltatottnak és védtelennek érzik magukat. Az MTA Szociológiai Intézetének 2007-es kutatása szerint a melegek nagy többsége hátrányosan megkülönböztetett társadalmi csoport tagjaként azonosítja magát, gyakran szenved a kirekesztés különböző megnyilvánulásaitól. A társadalmi elismerés főbb színterein - iskolában, munkahelyen vagy baráti körben - a megbecsülés egyik alapvető feltétele a heteroszexualitás. Sok esetben az otthon sem jelent megbízható hátországot, mert a legtöbb családban szintén a heteroszexualitás számít az egyetlen elgondolható, normális létformának. A melegek nagy része ezért védekezésül a titkolózást, a "rejtőzködő életmódot" választja.
Megtarthatják a felvonulást
Tudomásul vette a BRFK, hogy július 5-én melegfelvonulást tartsanak a fővárosban; ezt azt követően közölte a rendőrség, hogy csütörtökön egyeztettek a melegfesztivált szervező Szivárvány Misszó Alapítvány képviselőivel. Az egyeztetés során megállapodás született a vonulás részleteiről - írta közleményében a BRFK, hozzátéve, hogy a rendőrség biztosítani fogja a menetet, amely a Belvárosból, az Erzsébet térről indul, az Andrássy úton át halad, és a Felvonulási téren ér véget.