A spanyol lap talán nem véletlenül, ezúttal nem utalt arra a vitára, amely a beruházást övezte: ugyanis sokak szerint felesleges volt 220 millió sékelért építeni oda hidat - még ha egy modern mestermű is - ahova, a negyedéért, harmadáért lehetett volna a villamosvonal igényeinek megfelelőt kivitelezni.

Az építéssel megbízott nemzetközi konzorcium egyébként a közelmúltban harcolt ki százmillió sékel (majd ötmilliárd forint) kártérítést az illetékes izraeli minisztériumtól a kormányzati huzavonából adódott veszteségeiért. Mintegy másfél év késés állt már be eddig is, ezért várhatóan csak 2010-ben lép majd működésbe a tervezett öt villamosvonalból az első, amely egyúttal politikailag a legvitatottabb és legérzékenyebb. A "vörös vonal" ugyanis 13,8 kilométer hosszú szakaszával összeköti majd Jeruzsálem délkeleti részét a Pisgat Zeev zsidó településsel, áthaladva a palesztinok lakta keleti városrészen. (Folynak is a találgatások, hogy milyen golyóbiztos anyaggal vonják majd be a villamos kocsijait.)

A szent város ötezer éves, részint a föld mélyén nyugvó múltja miatt metró szóba sem jöhetett, miközben Jeruzsálem 1967-es izraeli elfoglalása óta kialakult helyzetben nincs olyan tömegközlekedési eszköz, amely megállna a város mindkét oldalán, tehát a zsidók illetve az arabok lakta részeken is. Jelenleg egy zsidó cég működtetet buszjáratot, amely a nyugati részt köti össze a keleti részen épült zsidó településekkel. A távolabbi zsidó telepekre golyóálló buszok járnak. Eközben egy palesztin társaság pedig a damaszkuszi kaputól viszi az utasokat a közeli ciszjordániai településekhez.

A villamos projektjének képviselői szerint éppen ezért "forradalmi lépésről van szó", amelynek a haszonélvezői a tömegközlekedési eszközöket igénybe vevők, tehát főleg az arabok lesznek. A Palesztin Felszabadítási Szervezet szerint viszont az egész terv Kelet-Jeruzsálem "gyarmatosítását" szolgálja az izraeli állam részéről, sértve a nemzetközi egyezményeket. S ezt a véleményüket látják megerősítve abban a múlt hétfői bejelentésben is, miszerint 40 ezer új lakást terveznek építeni az elkövetkező évtizedben Jeruzsálemben, beleértve a város elfoglalt keleti, arab részét is. Mint az AFP jelentette, Joszi Gottesman, a városi tanács szóvivője kikerülte a választ arra, hogy ebből mennyi épül majd az 1967-es háborúban megszállt városrészben, amelynek annektálását a nemzetközi közösség azóta sem ismer el.

A francia hírügynökség szerint Jeruzsálem keleti részén jelenleg a 245 ezer palesztinon kívül immár több mint 200 ezer zsidó telepes él.