Megkerülhetetlen volt, Brian Cowen ír kormányfő és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök különtalálkozója Brüsszelben. Ezen elhangzott, s az uniós csúcs alaphangját is megadta: túl korán van ahhoz, hogy az egy héttel ezelőtti nemre, amelyet az írek többsége mondott az EU lisszaboni (reform)szerződésére, már most választ lehessen adni. Brüsszel és a tagállamok többsége abban reménykedik: legalább az október közepi csúcsra feltűnik a fény az alagút végén. Ám Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő már Brüsszelbe érkeztekor értésre adta: ellenzi, hogy a hogyan továbbra már most pontos menetrendet állítsanak fel. Miközben brit kollégája, Gordon Brown a Londonban ratifikált okmánnyal kelhetett át a Csatornán – ezzel már a tizenkilencedik tagállam hagyta jóvá a lisszaboni szerződést -, a csehek, a lengyelek és a ciprusiak sötét lónak számítanak. Prágában és Varsóban a két euroszkeptikus államfő nyomhatja a fékeket, míg a megosztott sziget görög felén júliusban kerül a parlament elé a szöveg.

Az EU számára a leginkább kényszerítő határidőt a jövő évi európai parlamenti választások jelentik. Ha ugyanis tavasszal sem látszik, hogy az EP-re még a mostani, nizzai szerződés, vagy pedig már a lisszaboni vonatkozhat, úgy mai állás szerint a választásokat nem lehet kiírni, hiszen nem tudni, hány mandátumról is van szó.

Az ír nem hatása az unió további bővítésére, így a Nyugat-Balkán hazánkat közvetlenül érintő jövőjére egyelőre beláthatatlan. Bár a hivatalosságok általában azt hangsúlyozzák, hogy a két kérdés nem függ össze, valójában az előbbi aligha befolyásolja pozitívan a hangulatot az utóbbihoz. Ez akkor is így van, ha hétfőn-kedden tyúklépések történtek előre. Két-két újabb tárgyalási fejezetet megnyitottak Horvátországgal és Törökországgal, Bosznia-Hercegovinával pedig aláírták a stabilizációs és társulási egyezményt. De Macedónia hiába tagjelölt immár évek óta, nem engedik tárgyalni – formailag azért, mert a görögök a névvita miatt ezt akadályozzák.

Az uniós csúcs első döntéseként formailag jóváhagyta Szlovákia januári csatlakozását az euróövezethez.

Gyurcsány: az energiaár-kompenzáció bonthatja a költségvetést

A hazai költségvetés bizonyos részeinek átgondolását is szükségessé teszi árrobanás a magyar miniszterelnök szerint. - A kormányok nem maradhatnak tétlenek a növekvő árakkal szemben, de abban nagy vita van, hogy ez mit is jelent – mutatott rá Gyurcsány Ferenc az európai szocialista vezetők brüsszeli tanácskozása után. Az energia-, és élelmiszerárak megugrása ugyanis az ezt követő uniós csúcstalálkozó egyik fő témája is. Engedi az EU – mutatott rá Gyurcsány – a szociálisan rászorulókat segítő “célzott támogatásokat”. Így a magyarországi távfűtésszámlák kormánytámogatása elérheti a 20 milliárd forintos nagyságrendet, jelentette be. Folytatni kell szerinte, több százezer lakás felújításával a panelprogramot, amely 10-30 %-kal csökkentheti a lakossági fűtésszámlákat.

A kínálati és a keresleti oldal képviselői közötti jobb koordináció egy további lehetőség, amelyet az Európai Bizottság javaslatként az EU-csúcs elé tárt. – Ha csak az árról akarunk tárgyalni, úgy az ellentétek kibékíthetetlenek olajtermelők és felhasználók között. Ha viszont átfogóbb keretben történik az egyeztetés, úgy van remény az árak rendezésére – mondta a kormányfő: világossá téve, az üzemanyag jövedékiadó-tartalma az EU-minimumszint alá csökkentésének magyar terve (amelyre egyébként az EU bizottsága még nem adott hivatalos választ) akkor lenne elképzelhető, ha ebben a többi huszonhat tagállam is egyetértene, ám nem ez a helyzet. Lehetséges viszont (tagállami hatáskörben) a “Robin Hood-adó”, vagyis az olajcégek extraprofitjának különadóztatása. - Ezt az adórendszer megújítása kapcsán, a következő hónapokban érdemes felvetni – mondta Gyurcsány, aki szerint létjogosultsága van a Tobin-adó egyébként tizenöt éves tervének is, amely a spekulációs célú tőkemozgásokat adóztatná, mint mondta, “a globalizáció vadhajtásainak levágására”. – A kormányfő az élelmiszerválság közepette igazolva látja a magyar álláspontot: nem a termelés visszafogására kell költeni az EU mezőgazdasági támogatásait. Vannak ebben szerinte biztató jelek, így a tejkvóták növelése (bár éppen hazánkat ez egyelőre kevéssé érinti, mivel nem használja ki a jelenlegi kvótát. Gyurcsány – aki elmondása szerint régen kapott Brüsszelben annyi gratulációt, mint most, az Európai Technológiai Intézet budai színhelyéről és a Mercedes-gyárról szóló szerdai döntések után - korainak nevezte azt a felvetést, hogy Magyarország szorgalmazza-e földpiaca mielőbbi megnyitását (amelyre hét év mentességet kapott az EU-tól.) Hazánk viszont hét másik kelet-európai tagállammal egyetemben közös levélben sürgeti, hogy az EU a közös agrárpolitika átalakítása jegyében vizsgálja felül az újak agrártermelőit továbbra is sújtó támogatási különbségeket.

Brüsszel

Ha valaki véletlenül elfelejtette volna Brüsszelben, hogyan szavaztak az írek