Várhatóan januárban kezdheti meg a munkáját a dél-budai Infoparkban az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI), miután szerdán az uniós tagállamok hazánknak ítélték a helyszínt. Az egyezség ezúttal gyorsan és meglepetés nélkül létrejött, mivel a Wroclaw-val pályázó lengyelek visszaléptek.
Három hete a lengyel szakminiszter már teljesen elszigetelődött az éjszakába nyúló ülésen, minden más tagország Budapest mögött sorakozott fel, de Varsóból nem adtak mandátumot a törölköző bedobására. Bécs és Pozsony közös pályázata, valamint Jéna és a katalán Sant Jugat jelentkezése pedig az első körben elvérzett.
A kormány napokon benyújtja Brüsszelbe a debreceni vilamosprogramra és a közép-dunántúli hulladékfeldolgozóra vonatkozó ún. uniós “nagyprojekteket”, amelyeket szerdán hagyott jóvá – mondta a NOL kérdésére Brüsszelben Bajnai Gordon. A miniszter szerint hazánk ezzel az első tíz ország között van, amely egyáltalán beadott már ilyen, 50 millió eurónál nagyobb volumenű támogatást igénylő projektet, és a következő hetekben több hasonló terv juthat ki az Európai Bizottsághoz.
- Budapestet fogják emlegetni, ha európai innovációról van szó. Olyan szellemi központ jön létre, amely az egyetemek, kutatóintézetek mellett a külföldi cégek számára is vonzó lesz. Nem egy újabb, sokadik uniós intézetről van szó, hanem olyanról, amely az alapja lehet azon célkitűzés megvalósításának, hogy Európa a világ vezető, tudásalapú gazdasága lehessen – mondta a brüsszeli magyar sajtónak Bajnai Gordon miniszter. – Nem ingyen adják az ilyen döntéseket, kutya kemény harcok folynak a posztokért – tette hozzá, emlékeztetve az EU (Varsóba került) határőrizeti ügynökségéért folytatott eredménytelen magyar pályázatra is. Most köszönetet mondott mindazoknak, akik az EITI mellé álltak, így (a többi közt) az MTA régi és új elnöke mellett az ellenzéknek is, amely Brüsszelben is támogatta a magyar pályázatot. - A Fidesz európai parlamenti delegációja az európai normáknak megfelelően elvárja a magyar kormánytól, hogy az EITI vezető testületeibe pártérdekeket mellőzve, a magyar tudóstársadalmat megtisztelve, illő jelöltet támogasson – közölte Szájer József és Barsiné Pataky Etelka.
Felvetődik, mit kaptak cserébe a lengyelek. A soros szlovén EU-elnökség részéről Kucler Dolinar miniszter tagadta, hogy lett volna “vigaszdíj”. A varsói Gazeta Wyborcza viszont megszellőztette: Wroclaw cserébe előállt az igénnyel, hogy abban a hálózatban – Bajnai szavaival: “pókhálóban” -, amelyben az EU innovációs fejlesztései alakulni fognak, és amelynek az EITI csak a közepe (a “pók”) lesz, ún. tudás és innovációs társulást kaphasson. Ezt formálisan az EU tanácsa nem is adhatta meg neki, hiszen ez a hamarosan felálló, tizennyolc tagú igazgatótanács jogköre. Újságírói kérdésre Bajnai viszont olyan választ adott, amelyből kiderült: voltak háttéralkuk, és Wroclawnak jó esélyei vannak rá, hogy része legyen a hálózatnak.
Az EITI-re az EU 308 millió eurót különített el az elkövetkező évekre, és 50-60 fővel fog működni. Bajnai megerősítette: “természetesen továbbra is áll” az a korábbi magyar ajánlat, hogy a kormány az első időkben átvállalja a bérleti díj és a bérköltségek egy részét. – Így több jut az alaptevékenységre – mondta. Szavai szerint már most is Budapesten fejlődik a leggyorsabban az innováció Európában, az uniós kutatóhelyek 15 százaléka nálunk jön létre. Százharminc nemzetközi vállalatnak pedig saját K+F részlege van hazánkban.
Brüsszel
