Budapest fogadhatja be az Unió kutatás-fejlesztési intézetét
Budapesten lesz a székhelye az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek - erről egyhangúlag döntöttek szerdán Brüsszelben az Európai Unió tagországainak versenyképességi ügyekben illetékes miniszterei. Az Európai Unió kutató központjának, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology, EIT) felállításáról tavaly nyáron született meg a végleges döntés.Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet az unió gyorsabb gazdasági növekedést célzó stratégiájának egyik eszköze, célja, hogy - elsősorban mintegy hálózatirányító tevékenységet folytatva - hozzájáruljon az EU versenyképességének növeléséhez, a kutatás fellendüléséhez.
Az intézet 2013-ig mintegy 300 millió eurós költségvetéssel rendelkezik majd, várhatóan 50-60 fős személyzettel kezdi meg működését. Első programjai minden bizonnyal a megújuló energiaforrások és a klímaváltozás témakörében indulnak majd.
Az Európai Bizottság 4 tagú testületet hozott létre, amelynek tagja Boda Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektori tanácsadója is. A négytagú bizottság javaslata alapján várhatóan őszre nevezik ki a 18 tagú igazgatótanácsi tagokat.
Magyarország először 2005-ben jelezte hivatalosan az Európai Bizottságnak, hogy helyszínt kíván biztosítani az intézet székhelyének.
Az intézet székhelyére Budapest mellett a németországi Jena, a lengyelországi Wroclaw, a spanyolországi Sant Cugat del Valles (Barcelona), valamint a közösen induló Bécs és Pozsony pályázott. A szerdai döntés előtt már csak Magyarország és Lengyelország volt versenyben.
A magyar kormány már több rendelkezést is hozott az intézettel kapcsolatban egy Magyarország számára kedvező uniós döntés esetére. Eldőlt, hogy az intézet épülete a minden szempontból ideális Infoparkban lesz, továbbá a kormány húsz évig vállalja az épületbérlet költségeit és öt évig húsz alkalmazott teljes bérköltségét.
Gyurcsány Ferenc üdvözli a döntést
A főváros számára azért stratégiai jelentőségű az EIT jelenléte, mert Európa figyelmét a magyar tudományos életre irányíthatja, befektetőket hozhat, és mozgósítja a magántőkét is Az intézet katalizátora lehet a felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek és magánvállalkozások partnerségének, elősegítheti a csúcstechnológiai központok létrejöttét, megerősítheti az egyetemi műhelyeket.
Az EIT megalapítása európai szinten is kiemelkedő lépés, hiszen segíthet behozni a kontinens lemaradását az amerikai és a kelet-ázsiai versenytársakkal szemben. Az intézmény finanszírozására első lépésben mintegy 300 millió euró (75 milliárd forint) áll rendelkezésre az uniós közösségi költségvetésből, de magánforrások bevonását is tervezik. Budapest az ország egyetlen valódi innovációs központja, a K+F ágazat által megtermelt bruttó termelési érték több mint 70%-a a fővárosban koncentrálódik. Budapesten található a kutatóhelyek 44%-a, a K+F foglalkoztatottak 60%-a, a K+F ráfordítások kétharmada, s így az egy kutatóra jutó fajlagos ráfordítás közel kétszerese a vidékre jellemző értéknek.
A kutató-fejlesztők aktív keresőkhöz mért aránya Budapesten 3,2%, a fejlett nyugat-európai arányokhoz hasonlóan. Budapesten koncentrálódnak a modern gazdaság húzóágazatai: a csúcstechnológiai iparhoz tartozó gyógyszergyárak, az távközlés és informatika vállalatai. Az EIT székhelyéért folyó küzdelembe Budapest a németországi Jenával, a lengyelországi Wroclaw-val, a spanyolországi Sant Cugat del Valles-val, valamint a közösen induló Béccsel és Pozsonnyal szállt ringbe.
A kiválasztásnál a versenytársakkal szembeni előnye volt a magyar fővárosnak, hogy még nem működtet Európai Uniós ügynökséget és centrális geopolitikai elhelyezkedése miatt az unión kívüli országok számára is nyitott, elérhető. A verseny ma a magyar főváros javára végképp eldőlt. Külön köszöntet mondok a Budapest mellett mindvégig kitartóan lobbizó Bajnai Gordon gazdasági és nemzeti fejlesztési miniszternek.
Emlékeztetett arra, az elmúlt évben rendkívül intenzív lobbitevékenységet folytattak a magyar pályázat sikeréért. Külön megköszönte a segítséget Kákosy Csaba és Bajnai Gordon gazdasági minisztereknek, Göncz Kinga külügyminiszternek, a Magyar Tudományos Akadémia nemrég leköszönt és most megválasztott elnökének, Vizi E. Szilveszternek és Pálinkás Józsefnek, Budapest városvezetésének, valamint a magyar tudományos élet és az üzleti szféra több magas rangú képviselőjének. Törekvéseinket pártállástól függetlenül támogatták az Európai Parlament magyar képviselői is - jegyezte meg.
Kommünikéjében Gyurcsány Ferenc kitért arra, az EIT az európai innováció középpontja lesz: feladata az unió tudományos életének irányítása, a kutatás-fejlesztés, az oktatás és az innováció összefogása. Mint írta, a koordinációs központ működése valószínűleg jelentős vonzerőt jelent majd a kutatásban és fejlesztésben érdekelt tőke számára, a hozzáadott érték arányának növelésével erősíti majd Magyarország versenyképességét, továbbá működésével még tovább élénkülhet a hazai konferencia-turizmus.
Az intézet közvetlenül segíti majd a hazai oktatói-, kutatói-, vállalkozói közösségek részvételét az uniós tudásközösségekben, az első kézből származó információk, a szorosabb személyes kapcsolatok pedig jelentősen hozzájárulhatnak az európai és a magyarországi kutatóhelyek illetve vállalatok további fejlődéséhez - fejtette ki Gyurcsány Ferenc. Kitért arra is, hogy a központ megkönnyítheti csatlakozásunkat a jelentősebb európai kutatási, ipari projektekhez, és javítja esélyeinket a kutatást és fejlesztést igénylő beruházások elnyerésében.
(MTI)
